Összesen 333 találat (301 - 320) : Káli István.
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Úgy érzem, hogy az antiszemitizmus világtörténetében fordulópontot jelentett az, hogy kialakult a zsidóságra irányuló figyelemben, érdeklődésben egy bizonyos társadalomstatisztikai tudatosság. Korábban, mondjuk a 16. században a zsidó probléma mindig egy helyi közösség problémáját … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
Boross Péter miniszterelnökkel beszélget Szécsi Éva és Szántó T. Gábor
Miniszterelnök úr! Az 1990-es választások óta – sokak számára váratlan gyorsasággal – felerősödtek a szélsőjobboldali hangok a sajtóban, a parlamentben és a parlamenten kívül. Miben látja a szélsőjobboldali … Tovább »
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
Mindenképp szegényebbek lettünk volna, ha Szabolcsi Lajos fél évszázada megírt emlékezéseit a család, jelesül Szabolcsi Miklós akadémikus nem bocsátja a kiadást vállaló Judaisztikai Kutatócsoport rendelkezésére. A memoár a XIX-XX. század legizgalmasabb fejezeteit, lapjait kínálja … Tovább »
(A drágakő. Példázatok, elbeszélések, mesék az ősi zsidó hagyományok alapján. Logos kiadó, 1993, 206 oldal, 398 forint.)
A B’nai B’rith könyvsorozatának első kötetét adta most közre A drágakő cím alatt. A kötet kiállítása rangos, sokat ígérő: Magén István, a fedél … Tovább »
Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil
Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Június 10-én páratlan koncert helyszíne volt a Csokonai Művelődési Központ. A New York-i The Klezmatics együttes jiddis népzenét játszott a zsúfolásig megtelt kultúrház érdeklődőinek. A műsort végighallgatva nyugodtan állíthatom, hogy minden várakozást felülmúlt a modern klezmerek … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampányát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik antiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »
Elnézésüket kérem, hogy idő- és helyszűke miatt egyszerre válaszolok bírálataikra.
Anticionizmusnak a zsidóságon belül azt az álláspontot nevezik, melyet asszimilált erőkön kívül a vészkorszak előtt az ortodoxia döntő többsége, ma már azonban csak kis csoportjai képviselnek, … Tovább »