(Marek Halter: Ábrahám emlékezete. Fordította Bognár Róbert, Sík Kiadó, 1995, 611 oldal, 1390 forint)

Nyolcvan nemzedék életidején ível át e könyv, a második Jeruzsálemi Szentély lerombolásától a var­sói gettófelkelésig. Ábrahám, a pusztuló városból menekülő írnok … Tovább »

A református egyház hivatalo­san nem vett részt az egy­házpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet aré­nájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország törté­nete” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »

Átveszik a hitközség irányítását?

A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba.

Többségük azonban keveset tud a vallás elő­írásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel.

A … Tovább »

Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről

Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a len­gyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?

A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…

Ez … Tovább »

Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról

Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangom­ban tettem fel az agg mester­nek az első kérdésemet, ne­vezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »

A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhá­hoz le kell menni a volt óvoda udvará­ra. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »

A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó bete­lepülés mentheti meg, fogal­maztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tű­nő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyál­csorgatva hüledeztem, mint reális jövő­képnek … Tovább »

Az általam nagyra becsült Szom­bat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk je­lent meg az 1995. novemberi szám­ban. A kissé hosszú nyúlt esszé a ma­gyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, … Tovább »

Előrebocsátom, hogy cikkem nem a Yahalom Zsidó Szabadegyetem kérdé­seire kíván választ adni (erre nem is kért fel senki). Szántó T. Gábor Poszt­modern zsidóság című írása (Szombat, 1995. november) azonban égetően ak­tuálissá tette számomra néhány, régóta bennem motoszkáló … Tovább »

1995. november 10. és 14. között Budapesten tartotta konferenciáját a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet X. szekciója, ami a kontinentális európai országokat foglalja magában.

A helyszín a Közép-Kelet-Euró­pa iránti megnövekedett ér­deklődést is tükrözte. Az egyik fő … Tovább »

Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak en­nek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsősé­ges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történeté­ben. … Tovább »

Hatékonyabb egészségügyi ellátás

Létrehoztuk a járóbeteg-ellátást az alábbi szakterületeken: belgyógyászat, kardiológia, tüdőgyógyászat-asztma, reu­matológia, szemészet, angiológia, röntgen, urológia, laboratórium. Elsősorban a ho­locaustot túlélők számára állunk … Tovább »

(Földes Judit: Chagall hegedűse. Győr, 1993, 56 oldal, ár nélkül)

(néhány szó egy fotóról) Kinyitva a magánkiadású, igénytelen külsejű, fűzött verseskötetet (inkább versesfüzetet) először a költőnő portréja – írhatnám – néz ránk, de a szép, fiatal zsidó nő nem néz … Tovább »

(Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben, az V. szegedi csendőrkerületben. Cserépfalvi kiadása, 1995, 221 oldal, 475 Ft)

Soha el nem felejteni, semmit meg nem bocsátani – vallom, ugyanakkor egyetértek azok­kal, akik szerint 51 év után már csak új tényeket feltáró visszaemlé­kezések és … Tovább »

Egy kislány áll a tükör előtt. Se­lyem pongyolába bújik, lassan igazgatja magán az anyagra festett paradicsommadara­kat. Kirúzsozza a száját, brossal tűzi össze mellén a dekoltázst. Ő Domján Kati, tizenhárom éves iskolás lány. 1952-t írunk. Anyja néhány hónapja halt meg, értelmiségi … Tovább »

Szokás szerint a hánukkágyertyákat otthon gyújtottuk meg, nem a zsinagógában vagy a tanházban, de ez a bizonyos tanház Bilgorajban kivételnek számí­tott. Az öreg reb Beris voltaképpen ott lakott. Imádkozott, a Misnát búvárolta, eddegélt, néha még aludt is a kemence melletti pádon. … Tovább »

Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berli­ni zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létre­hozását, melyekben Talmudot vagy ha­sonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)

Tábor Béláról

Valamelyik éjszaka álmomban benyitott az ajtón, nagyon komoly arccal nézett rám, mint mindig, amikor fontos dologról akart beszélni. Csak a mutató­ujjával intett némán, hogy jöjjek át a szomszéd szobába.

Azután felébredtem. Sokat töpreng­tem az álom értelmén. … Tovább »

Egy hamis messiás evangéliumából

Mániákusan izgatnak az el­árvult vagy elhagyott zsi­nagógák: szimat vezet, ha meg kell találni egyet, bárhol a világon. Másutt már bővebben is szóltam például a kai­rói Ben Ezra zsinagógáról: alacsony koc­ka-házak közé szorult sikátorok … Tovább »

(Röhrig Géza: Hamvasztó­könyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)

Lehet-e még érvényesen beszél­ni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szó­lunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »