Fontos, hogy emlékezzünk az igaz emberekre, embermentőkre – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke kedden a Parlamentben rendezett holokauszt-konferencián.

Több mint ötezer embert öltek meg dzsihádista csoportok novemberben – az adatokat a BBC és a King’s College összesítette. Irakban halt meg a legtöbb áldozat, a sorban Nigéria, Afganisztán és Szíria következik. A halálesetek nyolcvan százaléka ebben a négy országban történt.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A második világháború idejéből származó értékes személyes tárgyakat találtak az észak-csehországi Terezínben, ahol a nácik a háború alatt koncentrációs tábort működtettek.

A rendkívül értékes pergamentekercsre, cipőkre, fényképekre, névjegykártyára és … Tovább »

Részlet egy kisregényből

“Kedves Olvasó, aki megtiszteltél azzal, hogy szerény személyem iránt érdeklődsz!

Mindenekelőtt tudd meg, hogy nem a legifjabb nemzedékhez tartozó doktor soraira bukkantál – pedig ma sokkal „divatosabb” fiatalnak lenni, mint éltesebb korúnak – de ha már belefogtál, … Tovább »

A Sínai-félszigeten élő beduinok számára komoly veszélyt jelentenek a Gázai övezet melletti határvidéken tevékenykedő terrorcsoportok, elsősorban az erőszakcselekményekről készülő tudósítások miatt – mondta az MTI-nek nyilatkozva Dzsomaa Haszan sejk, a régió déli részén honos muzejna törzs egyik vezetője.

Maratoni Klezmer est a Kazimir Bisztróban a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében, 2014. december 18. (csütörtök), 20:00 órától.

A III. Zsidó Filmfesztivál filmjeiről 1. rész

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

Meghívó „A magyar sportélet áldozatai a Holokausztban című kiállítás megnyitójára”, amelyet a Városligeti Műjégpálya Dísztermében tartanak, 2014. december 9-én (kedden) 10:00 órai kezdettel. Pontos cím: Városligeti Műjégpálya, Budapest XIV. ker., Olof Palme sétány 5.

Az olvasás olyan mint az evés. Valamiért szeretjük a megszokott ételeket, amiket szüleink főztek nekünk gyerekkorunkban, és így van ez a tanulással, sőt, a vallással is. Ahhoz, hogy kilépjünk a túlontúl megszokott világokból (éttermekből), és értékeljük az új dolgokat, kísérletező … Tovább »

A dátum már tudott: 2015. március 17.

Ez a választás legalább annyira elkerülhető lett volna,mint amennyire elkerülhetetlenné vált. Nem, nem vagyok skizofrén, a helyzet ennyire ellentmondásos. A jelenlegi  kolalíció a megalakulás pillanatában előre vetítette a szakadás … Tovább »

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

Szegeden – ahogy ez számos magyar zsidó közösségben történt – a deportálásból vagy munkaszolgálatból visszatért zsidók maguk állítottak emlékművet elpusztított testvéreiknek.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

A magyarországi holokauszt természetrajzát mutatja be angolul írt naplójában Mádi Mária egykori keresztény orvos, aki zsidó barátnőjét és annak unokaöccsét bujtatta saját lakásán a vészkorszak napjaiban Budapesten – erről írt honlapján a The Washington Post annak kapcsán, hogy e naplót tavaly ajándékozták a washingtoni Holokauszt Múzeumnak.