Újabb válasz Gerő Andrásnak

Viszontválasz Frölich Róbertnek

A zsidókról eddig tankönyveink szinte csak a holokauszt kapcsán írtak valamennyit. A magyar történelemben játszott szerepükről, kultúrájukról, vallásukról, etikájukról, humorukról semmit. Szunyogh Szabolcs Jákób csillaga című, frissen megjelent könyve ezen a téren szeretne segíteni.

Avagy: megtörni a hallgatást?

Az Auschwitz-Birkenau Emlékhely és Múzeum igazgatósága arra hívta fel nemrégiben a figyelmet, hogy a látogatószám ugrásszerű megnövekedése miatt a jövőben már csak a látogatási szándék előzetes bejelentésével tudja fennakadásmentesen fogadni az érdeklődőket.

Andrzej … Tovább »

Tegnap bejutottam a “Sorsok Házába”. Bejárhattam az egyelőre üres kiállítótermeket, és meghallgathattam Schmidt Mária prezentációját. Józsefvárosi önkormányzati képviselőként érdemeltem ki ezt a lehetőséget. De ott volt az MMA-vezér Fekete Györgyis, hogy ne érezzem magam egyedül. … Tovább »

A napokban zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Izraeli Nagykövetség  programja Theodor Herzl, a zsidó állam megálmodója személye köré épül. A Spinoza színház Herzl előadása, Shlomo Avineri Herzl-monográfiájának bemutatója mellett kiállítás is fogadja a látogatót. Az alábbiakban Schweitzer Gábor jogtörténész megnyitón elhangzott előadását közöljük.

Orly Azoulay izraeli-amerikai újságíró még március elején tett látogatást az országban, mire válaszul kémkedéssel gyanúsította meg őt egy iráni képviselő, a kulturális minisztérium pedig vizsgálatot indított a vízum kiadása miatt…

Orly Azoulay újságírói és szerzői … Tovább »

Nem a párt tagjainak üzent Vona Gábor, nincs ellentmondás a pártelnök és Sneider Tamás véleménye között, a Betyársereg és a Jobbik között nincs egyeztetett munkamegosztás. A vadhajtásokat lemetszik, de úgy tűnik, ez senkinek nem fog fájni. A Jobbik sajtófőnökét kérdeztük az „új irányról”.

Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszere ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda – közölte az MTI érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata hétfőn.

Gerő András és a Mazsihisz 1%-os kampánya

Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

Már egy hónap eltelt a március 17-i izraeli parlamenti választások óta, amelyeken Benjámin Netanjahu jobbközép Likud pártja hat mandátummal megelőzte a második legnagyobb balközép Cionista Tábort, mégsem alakult meg mindeddig az új izraeli kormány.

A Likud párt miniszterelnöknek … Tovább »

Vasárnap harmadszor is újraválasztotta elnökének a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) Horovitz Tamást. A harmadik ciklusát megkezdő, 54 éves cívis városi zsidó vezető bejelentette, a május 10-i tisztújításon indul a Mazsihisz elnöki posztjáért és egyben leszögezte: zsidó szolgáltató központot kíván létrehozni a szervezet Síp utcai székházából. A debreceni hitközség tegnap feltétlen bizalmáról biztosította az újraválasztott elnököt és egyhangú szavazással választotta meg a DZSH vezetőjének. Horovitz Tamás egyben bejelentette, hogy indul a Mazsihisz elnöki székéért.

Motti Zuhé eddig úgy élte életét, ahogyan ortodox anyja és a vallás törvényei azt megkövetelték. De most, amikor Mame meg akarja házasítani, és e célból ijesztőbbnél ijesztőbb nőket vonultat fel előtte, Motti a sarkára áll, és a saját kezébe veszi a sorsát. És miután beleszeret egy nem zsidó lányba – egy sikszébe -, már nincs megállás: leborotválja a szakállát, és megpróbálja a saját útját járni.

Irán és az atom: Obama szerint történelmi megállapodás született. Kérdés, mennyit ér valójában, és egyáltalán: meddig élhet majd.

Március 31-én, éjfélkor lejárt az előre megszabott határideje annak a tárgyalássorozatnak, melyet az iráni atomprogramról, illetve az országgal … Tovább »

Bár vannak abszurditásba hajló, a „hülye rendőr” toposzát erősítő részei is, Gervai András Titkos Magyarország című könyve összességében mégis komor képet ad a diktatúra állambiztonságáról. Ami nem is meglepő, hiszen a szol­gálatok a puhuló rendszer ellenére az utolsó pillanatig kitartottak a szocializmus mellett, olyannyira, hogy még 1989-ben is képesek voltak államellenes össze­esküvést kreálni egy röplap miatt. A Heteknek adott interjúban Gervai arról is beszél, mit nem ismerhetünk meg ma sem a múltunkból.

Washingtonban – a lassan közelgő elnökválasztástól nyilván nem függetlenül – a következő két évben a kül- és biztonságpolitika is pártpolitikai harcok terepe lehet. A republikánus többségű kongresszus az Obama-kormányzat Irán-politikáját megkérdőjelező izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu meghívásával, majd 47 szenátor Iránhoz címzett, ámde Obamának szóló, a Hatok és Teherán megállapodását bíráló levelével is jelezte, „emelik a téteket” és ahol tudnak, megpróbálnak keresztbe tenni a demokrata párti elnöknek.

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?