,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelmé­ből indul el a Mindenség minden megismerése.”1

Rossz idők járnak a cio­nizmusra. Pedig Herzl Tivadar sokat táma­dott műremeke épp mostanában kezdett elfogadottá válni jobb nemzetközi körökben is: a hosszú évtizedeken át tartó ENSZ-rágalmak után ma már az arab államok vezetői is képesek köpködés nélkül kiej­teni e szót, … Tovább »

„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)

A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »

AKI A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG tagjának tartja magát, valószínűleg úgy érzi, hogy joggal mondhatja egy háború után született, felelősen gondolkodó nem zsi­dó magyarnak: az illető számadással tartozik azért, ami ebben az országban 1944-ben történt a zsidókkal. Nem személyes felelőssége … Tovább »

Nagy várakozással tekintettem a BZSH-, illetve a MAZSIHISZ-választások elé, jóllehet a választáso­kat közvetlenül megelőző néhány nap, de minde­nekelőtt a választáson történtek már bizonytalanná tettek a választások komolyságát illetően.

AZ ELŐHANGULAT akkor tetőzött, … Tovább »

Interjú Korn Józseffel, a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökével

Választás után

Három – korábban esélyesnek mondott – buda­pesti hitközségi elnökjelölt. Az egyikből elnök lett, és interjút adott, a másik nem tartotta idősze­rűnek nyilatkozni, a harmadik írásban válaszolt, … Tovább »

„Mi izraeliek soha nem akartuk beismerni, hogy a dialógus eddig is két egyenlő fél között folyt” – mondta egyik első interjújában a Szochnut új vezetője, akinek megválasztását egyesek kisebbfajta forradalomként érté­kelték.

Nagy változások előszele lehet a vezetőváltás … Tovább »

Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérel­mekért. … Tovább »

Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?

(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásá­ban. 280 oldal. Ára 43,95 USD kemény­kötésben … Tovább »

Beszélgetés Joel Alon nagykövettel

1949 augusztusában Újpesten a Brichta család elhagyta otthonát, hogy a határon átszökve 4 hónap után megérkezzen Izraelbe. Az akkor tizennégy éves Brichta Károly 1994 nyarán visszatért Budapestre – mint Joel Alon, Izrael állam nagykövete. Hivatalában … Tovább »

Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor

A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.

Hogyan lettél … Tovább »

Tartós várakozók*

Sokféle zsidó magatartás van, mind elkülönítik, igazolják, magyarázzák életstratégiájukat

Az antiszemitizmus sok min­denre szolgál. Lehet a zsidóságot emlegetni az életkudarc magyarázataként

Zsidók akkor törtek politikai hatalomra forradalmi úton, amikor … Tovább »

Zsidó Híradó 1895. február 14.

Az orthodox zsidók a kultuszminiszternél

Az orthodox zsidók országos képviselősége f. év február 12-ikén tisztelgett dr. Wlassics kultuszminiszternél… A küldöttség szónoka dr. Friedlander Sámuel a következő beszé­det intézte a kultuszminiszterhez:

… Tovább »

„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1

(Vázsonyi Vilmos)

A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.

A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben

,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »

Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész

Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »

Válaszol Simonyi Péter, a MAZSIKE ügyvezető elnöke

– Milyen eredményekről tud beszámolni?

– Az 1988-89-es fellendülést kö­vető „hullámvölgyet” tekintve az a tény, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létezik, már eredmény. Si­kernek érzem az orosz alijában való … Tovább »

 Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »

(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)

A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »

Készül a holocaust tagadását büntető törvény • Helyreáll a Helyreállítási Alap? • Módosul a munkaszolgálatosok kárpótlása • Segítheti-e a kormány a németektől várható jóvátétel?

MINT SOK SZOMBAT ESTE, most is benépesül a Garay utca 48. – szinte ugyanazokkal. A 100-120 … Tovább »

BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon talál­ható.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét méré­sekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »