Összesen 85 találat (41 - 60) : Hanna Arendt.
Többször megcsípem a karomat, hogy nem álmodok-e. De manapság New Yorkban nem álmot látok. Talán inkább csodát. Váratlan szerencsét, vagy áldást. A zsidóság egyetlen háborítatlan aranykorát. Amilyen sosem volt, még a hispániai ariánusok és az első hispániai muzulmán hódítók … Tovább »
A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.
Egy amerikai újságírónak köszönhetően négyezer zsidó jutott ki New Yorkba a második világháború idején, akik között nagy számban fordultak elő neves művészek és irodalmárok.
Első látásra nem ütközik különösebb nehézségekbe… Legalábbis abban az értelemben, hogy mely kérdésre felel A zsidó lélek c. esszé. A szöveg abból az ellentmondásból vázolja s határolja is élesen a lehetséges válaszok horizontját, amely a zsidóság politikai emancipációja utáni időszakban az asszimilációs készség és a lényegi befogadottság hiánya között képződött meg.
2009. július 24. Önéletrajzának, a Bicikliző majomnak a végén kijelenti, hogy „Egész életemben Auschwitzot és a Gulágot akartam megérteni.” S miután kiderült, hogy, különösen Auschwitzot, nem lehet megérteni, e nagy kitérő után végre foglalkozhatott azzal, amivel szeretett … Tovább »
Vajon mi tette lehetővé, hogy a modernség pusztító forradalmai (1789, 1917, 1933) végigsöpörjenek a kontinensen? Mi lehetett az oka annak, hogy az emberi élet szentségét hirdető zsidó-keresztény Európa tömeggyilkosságok ünneplésébe kezdett? Leo Strauss szerint a hiba ott keresendő, hogy a modernség elmosta a határokat jó és rossz között…
Már jóval túl vagyunk ennek a hatalmas és rémületes könyvnek a felén, már a szvit-szerkezetű, önéletrajzi fikciójú, pokoli utaztató regény menüett-tételénél járunk, már eltelt 686 förtelmes és gyönyörű oldal, amikor az elbeszélő, az öreg Maximilen Aue, jelenlegi francia csipkegyáros és volt német SS-tiszt, visszaemlékezései során először reflektál a gonosz banalitásának a holokauszt megértésében ma alapvetőnek számító (Hannah Arendt ezt a kifejezést használta:) leckéjére. 1943, Berlin, Kurfürstenstrasse. Brahms-vonósnégyesek, rajnai borok, házisült erdeigyümölcs szósszal és zöldbabbal. Osztrákosan, azaz kicsit túlzottan gemütlich hangulat.
Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
A KONFERENCIA PROGRAMJA
8.45 – 9.30
Regisztráció
9.30 – 9.45
Köszöntő
Szőnyi Andrea kuratóriumi elnök,
Zachor Alapítvány
A konferencia hivatalos megnyitója
Arató Gergely Oktatásért Felelős Államtitkár,
Oktatási és Kulturális Minisztérium
9.45 – 10.30
Az előítéletek … Tovább »
Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)
Europe and her Jews (or vice-versa)
András Kovács
The relationship between Europe and her Jews has deteriorated. Complaints of a new European anti-Semitism are voiced increasingly more loudly and ever more often on various Jewish forums – which then re-surface in European public discourse with … Tovább »
Forrás: Metró 2008. június 14. Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját díszdoktorává avatta a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme. A filozófus nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az ország első elnökéről, Ben Gurionról elnevezett … Tovább »
Kellenek? Nem kellenek? Nem kellenek. De ennek dacára egymással párhuzamos történelmi viták zajlanak a II. világháborús időszak történelmi alakjairól, szovjet és vatikáni politikáról, melyekhez az áldozatok sajnálatos módon nem tudnak hozzászólni, nem lévén életben.
Forrás: Metazin 2008. február 25. Aki aktuálpolitikai célra használja fel a holokausztot, az banalizálja a gonoszt, és megrendülés helyett fásultságot kelt a jövendő nemzedékben. „1945 után szüleink nemzedékének túl súlyos jelentést hordozott a gonosz problémája, ezért elfordította … Tovább »
Forrás: Litera 2008. február 2. A magyar iskolákban is használni fogják Az igazság nyomában című holland képregényt, amely a Holokausztot dolgozza fel. Az alkotók célja volt, hogy a történetet minden megjelenő országban nemzeti sajátosságokkal ruházzák fel, hogy a diákok megértsék, … Tovább »
2007. augusztus 17. Richard Eder, az 1987-ben kritikai tevékenységéért Pulitzer-díjjal kitüntetett korábbi Times-könyvkritikus írt könyvkritikát Nádas Péter elbeszéléseket és esszéket tartalmazó, a Farrar, Straus & Giroux gondozásában megjelent 392 oldalas kötetéről a Los Angeles … Tovább »
Heller Ágnes
Egy fontos születésnapról
Ebben az évben ünnepeljük Hannah Arendt századik születésnapját. Egymás után rendezik a konferenciákat munkájáról, személyiségéről. Magam nyolc konferenciára kaptam meghívást, s négyen részt is vettem, illetve részt veszek.
Vajon … Tovább »
Summary
Gábor T. Szántó’s editorial Alternative” describes the new elements of the Jewish cultural scene in Budapest: the Jewish theatre, the Keset conference (the Hungarian Limmud) and a new cafe called „Sirály” (Seagull): “Here in Sirály they are going to have a small Jewish library … Tovább »
Kaposi Dávid
Egy elfeledett cionizmus
Ahad Ha-Am kulturális cionizmusa
150 éve született Ahad Ha-Am, ennek örülünk most.
A keleti-nyugati közéleti vagy politikai pilpulban aligha akad sok oly mértékben túlhasznált, ám aluldefiniált fogalom, mint a cionizmus. Hallunk persze … Tovább »
Folyamatos reflexió
Holokauszt: történelem és emlékezet címmel jelent meg a Hannah Arendt Egyesület kötete.
Kovács Mónika szerkesztésében. Miben más ez a neves, olykor világhírű külföldi kutatók írásait tartalmazó fordításgyűjtemény, mint a tengernyi (vagy legalábbis … Tovább »