Vajda Mihály filozófussal beszélget Várnai Pál

„Nagy mennyiségű intelligenciát fektethetünk be a tudatlanságba, amikor mélységesen szükségünk van illúzióra”.

Történészkonferencián elemezték az 1956-os forradalom sajátosságait és közel-keleti összefüggéseit a tel-avivi egyetemen kedden.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott emlékbizottság segítségével megrendezett tudományos tanácskozáson, … Tovább »

Bán Zsófiával beszélget Ayhan Gökhan

Dél-Amerikában született, magyarul ír. Az ELTE Amerikanisztika tanszékének docense, jelentős könyvek szerzője. Elég, ha csak az  Amikor még csak az állatok éltek, vagy a legutóbb megjelent, Turul és dínó címűket említjük. Markáns … Tovább »

Bán Zsófiával beszélget Ayhan Gökhan.

A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.

Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Bulgáriában elmaradt a holokauszt – de vajon hogyan, és kik voltak azok, akik mégis áldozatul estek a vészkorszaknak? És mi volt az oka annak, hogy a bolgár társadalom szolidárisabb volt a zsidókkal, mint a magyar? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni Doncsev Toso író, volt kulturális diplomata és bolgár kisebbségi politikus egy három nyelven megjelenő esszében. A hétköznapi erényekről című kötet a Napkút Kiadónál jelenik meg, bemutatni a Magyar Művészeti Akadémián fogják februárban.

A Holokauszt szépirodalma

David Cesarani ötvennyolc évesen távozott. Egykori kollégája, Márton László író, újságíró idézi fel alakját, pályáját.

Éppen egy nemzedék választott el bennünket, de harminc egynéhány éve egymásra találtunk. Egy rövid-életű angol folyóirat munkatársai voltunk mindketten, … Tovább »

 Fontos, hogy emlékezzünk az igaz emberekre, embermentőkre – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke kedden a Parlamentben rendezett holokauszt-konferencián.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Egy német szerző vitába száll Hannah Arendttel, aki jelen volt a náci „végső megoldás” szervezőjének jeruzsálemi perén, és „a gonosz banalitása” alcímmel számolt be benyomásairól. A könyv és két recenzense szerint Eichmann meggyőződéses tömeggyilkos volt.

„Eichmann … Tovább »

Közös tanulás az éjszaka – programajánló ma estére.

Két és fél kudarcot vallott kísérlet után szkeptikusan látja a magyarországi zsidóság integrációjának esélyeit. A volt szerkesztő, ellenzéki aktivista, jogvédő, politikus az ország jövője miatt is aggódik, mert úgy látja, ismét egy agresszorral szövetkezünk, és ismét a vesztes oldalra kerülhetünk, mint annyiszor a történelemben.

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

A magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre életének pontos és keserű mérlege: íróként és Auschwitz-túlélőként.

… azok ugyanis egyaránt szembeszállnak a szabad társadalommal.