Heller Ágnes a Ben Gurion Egyetem díszdoktora
Forrás: Metró
2008. június 14.
Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját díszdoktorává avatta a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme. A filozófus nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az ország első elnökéről, Ben Gurionról elnevezett egyetem díszdoktorává avatta, mégpedig Izrael állam születésének 60. évfordulóján.
Heller Ágnes telefonon elmondta az MTI-nek, hogy januárban már járt a beér-seva-i egyetemen, ahol nemzetközi konferenciát rendeztek a demokrácia témakörében, de végül is csonka maradt a rendezvény, mert az egyetemi tanárok sztrájkba léptek. Akkor közölte vele a rektorasszony, hogy díszdoktori címet fognak adományozni neki.
Heller Ágnessel egyidejűleg lett az egyetem díszdoktora Ámosz Oz izraeli író, novellista, újságíró, akinek több könyve, köztük a Szeretetről, sötétségről című memoárja, a Fekete doboz és a Félálom című regénye megjelent magyarul is. Regényeit különben több mint 30 nyelvre lefordították. Oz a Ben Gurion Egyetem irodalomprofesszora.
Díszdoktor lett Mose Rotschild izraeli tüdőgyógyász professzor. Ő a Ben Gurion Egyetemen szerzett diplomát.
A beér-seva-i egyetem kitüntette Claude Cohen-Tannoudji francia Nobel-díjas fizikust is – tette hozzá Heller Ágnes.
A magyar díszdoktor tájékoztatása szerint Slomo Avineri professzor – aki sokáig tanított a Budapesten -, amerikai és európai résztvevőkkel konferenciát szervez az igazságosságról Kfar-Blum kibucban, amelyre meghívást kapott Heller Ágnes is. Mint minden meghívott, ő is 20 perces előadást fog tartani, ennek témája: az isteni és az emberi igazságszolgáltatás.
Az akadémikus örül a korlátozásnak, azaz a 20 perces előadásoknak, mert így marad idő a vitára. Heller Ágnes sok konferencián vett már részt Izraelben és az ott elhangzott előadásai – mint például Hannah Arendt (1906-1975) német filozófusról, az etikáról, a multikulturalizmusról – folyóiratokban jelentek meg.
