Találatok ‘HELLER ÁGNES’
Összesen 256 találat (1 - 20) : HELLER ÁGNES.
Heller Ágnes és a Budapesti Iskolához tartozó szerzők iratanyagának gondozója Budapest Főváros Levéltára
Tegnap jelent meg “Heller Ágnes hagyatéka a FSZEK-be kerül, Budapesti Iskola néven nyílik olvasótermük” című lapszemlénk. A cikkhez a Heller Ágnes és a Budapesti Iskola tagjainak hagyatékát kezelő Szücs László Gergely, Budapest Főváros Levéltára munkatársa pontosító információkat … Tovább »
Heller Ágnes hagyatéka a FSZEK-be kerül, Budapesti Iskola néven nyílik olvasótermük
Heller Ágnes, Márkus György és Sziklai László összesen 13 ezer kötetnyi hagyatéka, köztük könyvek és dokumentumok kerülnek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, 2026 első felében pedig kutathatóvá is válnak majd.
Minderről Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya adott hírt … Tovább »
Két séta a Mazsikével: Fától a várost és Rejtő Jenő nyomában
A MAZSIKE hagyományt teremtett: 2019 óta minden évben fát ültetünk egy-egy kiváló ember emlékére a város azon pontján, amihez az adott személy kötődött. Szerb Antal, Ráday Mihály, Heller Ágnes, Péli Tamás és a gettó áldozatainak ültetett fák mentén a pesti zsidóság történetén … Tovább »
Fától a várost! Emlékfák mentén a pesti zsidóságról
Sétáljon Ön is a Mazsikével.
Fától a várost
A MAZSIKE hagyományt teremtett: 2019 óta minden évben fát ültetünk egy-egy kiváló ember emlékére a város azon pontján, amihez az adott személy kötődött. Szerb Antal, Ráday Mihály, Heller Ágnes, Péli Tamás és … Tovább »
Jeles András 80 éves
Ma 80 éves Jeles András, a kísérletező, hagyománymegújító, formabontó filmes és színpadi rendező, A kis Valentino, az Álombrigád, a Senkiföldje és az Angyali üdvözlet alkotója.
Jászberényben született, felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés … Tovább »
„Összegyűlnek az elszórt csapatok”
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Fekete gyászünnep
A magyar zsidóság sorsa 1944 nyarán bevégeztetett. Öt évvel később, túlélő szülők gyermekeként megszületett Benda Iván. Őt bemutató sorozatunk végén álljanak itt fotóművész barátom töprengő, meditatív gondolatai „Az apám utolsó üzenete” című kötetéből.
Fekete … Tovább »
Waldsee 1944
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
„A főnöknő azt mondta, csináljak, amit akarok”
Benda Iván fotóművész 75 éves.
Zavarba ejtően sokoldalú, gazdag az életpályája, az ember azt sem tudja, mit mutasson be és mit hagyjon ki belőle. Nem nevezik portréfotósnak, pedig készített képet Solti Györgyről, Yehudi Menuhinról, Isaac Sternről, Kocsis Zoltánról, Markó … Tovább »
Elhunyt Losonczi Ágnes, iskolateremtő szociológus
Életének 96. évében elhunyt Losonczi Ágnes Széchenyi-díjas magyar iskolateremtő szociológus, társadalomkutató.
1928-ben született Debrecenben. A második világháború idején zsidó származása miatt deportálták. Eredetileg a Táncművészeti Iskola (Mozdulatművészet) pedagógia … Tovább »
Moritz Gottlieb Saphir, a modern zsidó humor úttörője
…és pesti utódai
A zsidó humor hagyománya messzire megy vissza.[1] Már a Tórában is vannak mosolyogtató részek, és a Talmudban néhány bonyolult jogi vita annyira abszurd, hogy ettől már humorosnak tűnik. De a modern zsidó humor kezdetei sokkal későbbre tehetők: legfontosabb … Tovább »
A veszprémi zsidó szobafestő fia, aki a cár hegedűse lett
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
„Aki békét teremt magasságaiban, az hozzon ránk békét és egész Izraelre”
Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökének beszéde a helyi zsidó temetőben 2024. július 7-én tartott kegyeleti megemlékezésen.
Tisztelt emlékező Közösség, kedves Hittestvérek!
Az egyik legősibb imánk, a Kaddis utolsó mondata mindent tartalmaz, amiről beszélni … Tovább »
A Mindenség megismerése – Könyvbemutató a Rumbach zsinagógában
A Mindenség megismerése – Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére c. könyv bemutatóját 2024. március 28-án tartották a Rumbach zsinagógában. A kötetben, amelynek szerkesztői Fenyves Katalin és Vörös Kata voltak, 37 szerző 32 tanulmányát olvashatjuk, amely a jól ismert … Tovább »
Józanul Gázáról
Gadó János Gázáról írt elemzésében két, eleddig kevéssé hangsúlyozott tényt rögzít. Az első : az Izraelt kritizáló európai politikusok, feltehetően tudat alatt, régi antiszemita tételeket ismételnek. A második : a palesztínai arabokat, főleg a szomszéd országba vándoroltakat, … Tovább »
„Nehéz megmondani, ki tekinthető zsidó írónak a magyar irodalomban”
A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »
„Kortárs magyar zsidó irodalom”
A feladat, miszerint összegzést kellene írnom a „kortárs magyar zsidó irodalomról”, pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek – de maradjunk csak a „zsidó irodalom” szóösszetételnél, amely a legnagyobb kihívást tartogatja a számunkra.
Az … Tovább »
„A jámborok, kik itt békén alusznak”
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
„…mindig látom a jövőt” – Herzl Tivadar naplója magyar nyelven
A 2022-es év egyik legfontosabb hazai könyvpiaci eseménye volt Herzl Tivadar 1895 és 1904 között írt naplójegyzeteinek megjelentetése.
E publikálással sok évtizedes hiányt orvosolt a kiadó, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. … Tovább »

