A “Hét a hétben” Sarah Gancher amerikai drámaíró és független magyar
művészek együttműködése eredményeként megvalósuló projekt, amely hét
olyan színházi eseményt foglal magába, amelyek a régi pesti zsidónegyed
múltját és jelenét vizsgálják. 

„Választási csalásokról írt a zsidó és a nem-zsidó sajtó, s a BZSH
részéről nem érkezett a vádakra érdemi cáfolat (…) A választások során
két, azonos dátummal ellátott, de jelentős különbségeket tartalmazó
választási szabályzat forgott közkézen. Ki tudja melyik választási
szabályzat a hiteles? (…) Mi volt az oka a temetőben és a Chevrán egy
időben megtartott rendőrségi házkutatásnak?”

Izraeli régészek ókori érméket találtak a jeruzsálemi óváros nyugati
fala közelében, mely kihívja azon elméletet, amely szerint a második
templom minden falát Heródes király emeltette

Esterházy János gróf egyike volt azon keveseknek, akiknek volt bátorsága ahhoz, hogy nemet mondjon, amikor több mint elegendő oka volt arra, hogy hallgasson – jelentette ki csütörtökön New Yorkban Abraham H. Foxman, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) országos elnöke, aki a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat nyújtotta át Giovanni Malfattinak, Esterházy János unokájának.

Irán megtette a döntő lépést az atomfegyver kifejlesztése felé, írja a
Washington Post a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hamarosan
nyilvánosságra kerülő jelentésére hivatkozva. Más lapok ugyanígy
értesültek, bár hozzáteszik: perdöntő bizonyíték nincs a dokumentumban.
Eközben az izraeli védelmi miniszter sem zárta ki annak lehetőségét,
hogy támadást indítsanak Irán atomlétesítményei ellen.

A népi írók mai megítélése a zsidóság körében nem más, mint az, hogy a
népiek „antiszemiták” voltak. A népi oldalon, illetve ott, ahol a népi
hagyaték hagyományként maradt fenn, a zsidósággal kapcsolatos erős
bizalmatlanság érhető tetten, mégpedig abban, hogy a zsidóság vagy a
vele azonosított kozmopolita liberálisok mennyire opponálták a népiek,
tágabb értelemben véve a magyar nemzet problémáit…

Tiltakoznak a rabbik, szerintük a vallásszabadság korlátozását jelenti a
kóser vágás tilalma Hollandiában. A lengyel főrabbi emlékeztet: a
schitát utoljára a nácik tiltották be Európában.

A hétvégén tartott cionista konferenciára reagálva elítélte a kormány
külpolitikáját a Jobbik: a párt szerint az „szánalmas és
cionista-függő”. A jobbikos Gyöngyösi Márton – válaszul arra, hogy a
hétvégén több európai radikális szervezet is elzárkózott pártjával való
együttműködéstől – szerdán azt nyilatkozta, hogy számukra „örömteli hír”
az, hogy ezek a szervezetek (amelyeket korábban a Jobbik együttműködési
ajánlattal keresett meg) igyekeztek elhatárolódni a magyar párttól. 

Elutasította a Jobbikkal való együttműködést több európai radikális
nemzeti párt az elmúlt időben. A Jobbik többek között a Svéd
Demokratákat is megkereste európai együttműködési ajánlatukkal. A svéd
jobboldali nemzeti párt Budapesten tárgyaló nemzetközi igazgatója
szerint nemet mondtak az ajánlatra, mert nem értenek egyet a magyar párt
által képviselt politikával. Elzárkózott az együttműködéstől a holland
Szabadságpárt képviselője is. 

A közvélemény tiltakozására majdnem lefújták azt a müncheni árverést, amelyen a náci vezetés egykori személyes tárgyait kínálták eladásra.
 

Az innovativitásáról és hiánypótló kiállításairól ismert múzeum (JHM)
ismét egy kiváló tárlattal várja a látogatókat. Az igazgató és Radu
Stern, a szinte alig ismert romániai avantgárd szakértője közötti
véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a Romániai zsidó
avantgárd művészek, 1910-1938 című kiállítás.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »

Rebecca Newberger Goldstein (sz.1950. február 23.) amerikai regényíró és filozófia professzor. A New York állambeli White Plains-ben nőtt fel, ortodox zsidó családban. A Barnard College-ben kezdte egyetemi tanulmányait, majd a Princeton-on doktorált.  Ezután visszatért a Barnardra filozófiát … Tovább »

A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »

Az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrorcselekmények legendák és
összeesküvés-elméletek ezreit ihlették az elmúlt tíz évben. Cikkünkben
ezekből szemlézünk, megmutatjuk, miért alakulnak ki e teóriák, milyen
veszélyeik vannak, és hogyan érdemes ellenük küzdeni – már ha egyáltalán
lehet.

2013 őszére elkészül Münchenben a Barna Ház (korábban Palais Barlow)
helyén épülő NS-Dokumentációs Központ – a nemzeti szocializmusra
emlékeztető és oktató intézmény, amelynek kijelölt vezetője Irmtrud
Wojak történész. Wojak tudományos pályáját teljes egészében a Holokauszt
kutatásának szentelte.

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

A sajtó legfontosabb feladata, hogy feltárja az igazságot és bemutassa a
lényeges információkat, hogy az emberek eldönthessék, kivel és mivel
azonosulnak, kit és mit támogatnak – hangsúlyozta Akiva Eldar izraeli
újságíró kedden a külügyminisztériumban rendezett közel-keleti témájú
médiaszemináriumon. 

“Botrányt okoztak a gázai segélyflotta békeaktivistái. Az amerikai
résztvevők hazájuk nagykövetsége előtt akartak tüntetni, de amikor nem
engedték őket közelebb, akkor rátámadtak a görög rendőrökre”: idén is
készül “áttörni” az izraeli tengerzárat a Gázai-övezet partjainál az
úgynevezett Szabadság Flottilla. Eddig keveset lehetett tudni a
hajóhadat szervezőkről – egy, a héten megjelent elemzés azonban
árnyaltabb megvilágításba helyezi a csoportot.