Összesen 1,047 találat (1001 - 1020) : H. L..
Miért szeretik a nők a zsidó férfiakat
A fehér nőkről s különösen a szőkékről újabban sok rosszat összehordtak az Arena hasábjain. Volt, aki „lógó mellű, festett sörényű tenyészkancák”-nak jellemezte őket. Ha hihetünk a látszatnak, nagyhangúak, karrieristák, és főleg, … Tovább »
Egy fiatal, házasságkötés előtt álló pár felkeresett, hogy beszéljünk az esküvőről, a házasság jelentéséről, a zsidó otthon megteremtéséről, a gyerekekről. Amikor a házastársi szexre tereltem a szót, a vőlegény félbeszakított: „A templomban vagy zsinagógában semmi kifogásom … Tovább »
The May issue of Szombat begins with an essay by Gershom Scholem, “Israel and the Diaspora”, which is also intended as a tribute to Jom Ha-Atzmaut, that was celebrated at the end of April. With this essay we hope to draw the attention of the Jewish community to a problem that resurfaces time and … Tovább »
Ül a színpadon. Le-lecsukódik szem a többiek felolvasása alatt. Nyilatkozta már, képtelen huzamosabban figyelni a monoton élőbeszédre. Felcsattan a taps, megrebben a szempillája, ütemesen mozgatja addig széke karfáján pihentetett kezét, majd észbekap, illendően tapsol ő is, utóbb … Tovább »
Még meg sem szólalnak, máris felismerhetők. Mint Jeruzsálemben, Rehovotban vagy Eilatban, itt is mohón vásárolnak banánt, narancsot, csokoládét, s tömött szatyorban cipelik haza. A volt Szovjetunióból érkeztek.
A bolsevik birodalom felbomlásakor a bonni kormány váratlan gesztust … Tovább »
„Babiloni folyóvizeinél…” (Tehilin, 137, 1) s miért éppen ott? Úgy tűnik, a Mikrá kutatói eddigi megállapításai mellett, figyelemre méltó a kérdés, miért éppen a folyó (vagy folyók) mellett ülnek siratva s gyászolva a babiloni fogságba elhurcoltak? Egyesek megpróbáltak valóságos … Tovább »
FELSŐOKTATÁS
Izraelben hét egyetem, a haifai Technion, két művészeti főiskola, több felsőfokú technikum és tanárképző főiskola áll a diákok rendelkezésére. E felsőoktatási intézményekben több mint kétszáz féle képzés közül lehet választani.
Oktatásunk magas színvonala … Tovább »
Sorsok és korok
Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)
Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »
Jézus születése hét évvel a Dionysos Exiguus által kiszámított szimbolikus évszám előtt volt – legalábbis Kepler számításai óta többször is ezt az évszámot erősítették meg a csillagászok, akik az Evangéliumban említett Saturnus-Uranus csillagállás idejét veszik alapul. Külön … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese beleegyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »
Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »
Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett részt, nem is értik a címet. Pedig háromnegyed évszázaddal ezelőtt, az I. világháború palesztinai és szuezi frontjain jelentős osztrák-magyar … Tovább »
A Szentírás könyvei között öt olyan van, amit ״m’gillá”-nak, azaz (pergamen) tekercsnek neveznek, s közülük hármat a zarándokünnepeken olvasnak fel a gyülekezetekben; ezek a Sír Hásírím, vagyis az Énekek éneke, Rut könyve és a Kohelet – a Prédikátor könyve. Az Ékhát – közhasználatú … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kapcsán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv legfeljebb … Tovább »
Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »
״Kelj föl, kelj föl, Debora! Kelj föl, kelj föl, zengj éneket!” – olvassuk a Szentírásban, Debóra énekében. És lám, a héber nyelv immár háromezer éve zengi szünet nélkül ezt az éneket, amely váltakozva lebeg ״égi” és ״földi” között, és amely visszazeng rengeteg bajt, szenvedést, … Tovább »
Zeev Barth az Allgemeine Jüdische Wochenzeitung című németországi hetilapban ismerteti annak a széles körű felmérésnek néhány eredményét, amelyet a Council of Jewish Federations nevű zsidó csúcsszerv végzett az Egyesült Államokban.
Az 1980-ban lezajlott legutóbbi hasonló felmérés … Tovább »
Részletek Gábriel Horovitz izraeli tanárnak a Herzl körben elhangzott előadásából.
Már a Függetlenségi Deklaráció utalt az alapítandó Medinát Jiszrael kisebbségi lakóinak jogaira. Ez nem meglepő, hiszen már Herzl így írt a Judenstaatban: „országunkban természetesen tiszteletteljes … Tovább »