Kisebbségek Izraelben

Részletek Gábriel Horovitz izraeli tanárnak a Herzl körben elhangzott előadásából.

Már a Függetlenségi Deklaráció utalt az alapítandó Medinát Jiszrael kisebbségi lakóinak jogaira. Ez nem meglepő, hiszen már Herzl így írt a Judenstaatban: „országunkban természetesen tiszteletteljes türelmet fogunk tanúsítani a más vallású és más nemzetiségű lakosság iránt”.

Jelenleg az eredeti Izraelben majdnem 20%-nyi kisebbség él. Kik ezek? Elsősorban arabok, ők főleg a Natanja melletti háromszögben és északon Galileában laknak. Nagy eredmény, hogy a megszállt területeken harmadfél éve dúló „intifáda” nem terjedt át az izraeli arab lakosságra. A hatóságok sem tekintik őket ötödik hadoszlopnak, teljes állampolgári jogegyenlőséget élveznek. Életszínvonaluk valamennyi arab országénál magasabb, szaporodási arányszámuk világrekord. Elenyésző részük tart kapcsolatot a PFSZ-szel, de sokan foglalkoznak egy Izrael mellett létesítendő arab állam tervével, amelyben egyesülve a megszállt területek arabjaival, egy bizonyos idő elteltével talán már ők alkotnák a többséget. Az arab kisebbségen belüli kisebbség a keresztény vallású arabok. Legtöbb közülük görög-katolikus, utána a görög-keleti, maronita és római katolikus vallásúak következnek. Egy részük annyira lojális, hogy önként katonai szolgálatot vállal az izraeli hadseregben.

Laknak Izraelben drúzok is. Ők magukat „a dicsőség fiainak” nevezik, utalva harci erényeikre, amelyeknek alapja a lélekvándorlásban való hit. Sajátos vallásuk Jetró (Mózes apósa) prófétai tiszteletén alap­szik. Lojálisak, részt vettek izrael háborúiban, amelynek szomorú bizonyítéka Asszírija falu katonai temetője, a Karmelen.

Hozzájuk hasonlóan arabul beszélnek a beduinok. Különbnek tartják magukat a letelepedett arabnál. Szólás-mondásuk szerint Allah először teremtette a lovat, majd a lóra a beduint és a ló „hulladékából” lett az arab paraszt, a fellah. Utóbbi években kezdenek letelepülni. Ha akarnak, szolgálhatnak a hadseregben, sok ügyes felderítő került ki közülük. Izraelben található a világon a legnagyobb Bahai templom, Haifán. Ennek a perzsa eredetű vallásnak a gazdag hívei a béke apostolai világszerte.

Élnek még Izraelben a cári Oroszországból menekült cserkeszek is. Kfar Tábor és Kfar Kara falvakban csak ők laknak. Részt vesznek a határőrségben is.

A török fennhatóság idejéből maradtak fenn örmény közösségek. Jeruzsálemben az Örmény negyed utcái nagyon hangulatosak. Vannak még félig zsidó etnikumok is, ilyenek a szamaritánusok és a karaiták. Előbbiek főleg Holon és Nablusz városában élnek.

Kérdésekre Horovitz úr elmondta, hogy az utóbbi időben sok közös iskola és vegyes falu létesült, de sajnos az „intifáda” némileg lelassította a párbeszédet zsidók és arabok között. Remélhetőleg csak lassította, de nem akadályozta meg. Hiszen az izraeli zsidó többség sohasem felejti el, hogy 2000 évig ők is kisebbségben voltak, és a zsidóság négyötöde ma sem a saját földjén él.

dr. Róbert Péter