Nagy várakozással tekintettem a BZSH-, illetve a MAZSIHISZ-választások elé, jóllehet a választáso­kat közvetlenül megelőző néhány nap, de minde­nekelőtt a választáson történtek már bizonytalanná tettek a választások komolyságát illetően.

AZ ELŐHANGULAT akkor tetőzött, … Tovább »

AZT ÁLMODTA, hogy a színpadon áll.

Pontos és tömör mondatokat olvas fel, melyek igazát feszengő csend fogadja.

Hallgatói is felelősek a helyzetért, ám amit és ahogy elemez, nem vált ki haragot, bár szigorú szókimondás jellemzi.

Arról beszél, hogy fontos a jelenlétük, s … Tovább »

Múlt vasárnap délben Rokhl Fishman nemrég megjelent jiddis-angol kétnyelvű köte­tének bemutatójára mentem a Bronxba, a Sholem Aleichem kultúrházba. Manhattenből a 2-es metró visz a Bronxba, a Harlemen át. Ahogy ültem a száguldó vagonban és másnapi órámra készülve Mendele Moykher … Tovább »

A bécsi Zsidó Múzeum
Szabó Vera: Harlemi kaland
Götz Eszter: Egy másik napló
Jólesz László: Egy csodálatos album
Röhrig Géza: búcsú
Vámos Miklós: Anya csak egy van
Nézz vissza haraggal?
Szabó Miklós: …És a Kádár-korszak?
Schmidt Mária: „Ez a per lesz a legek-lege”
1951: … Tovább »

fehér zászló a babakocsira

tűzve

megáll a holtponton

a hópomponos csille

gázkamrák szellőzőturbinája

kikapcs

sissstereg a béléstégla

a krematóriumba vizet lőnek

egyet meghagynak

s melegedni

félénken de köréje dűlnek

albínó árnyak

emberek

az … Tovább »

intézkedjél, lacika, mondd meg nekik, hogy ki vagy te, és mondd meg, hogy én az anyád vagyok, ennek megfelelően bánjanak velem, különben panaszt teszek, a képükbe mászok, nem működik ez a szar, hiába nyomom a gombot, semmi se történik, valaki cserélje már ki a lepedőmet, nem, lacikám, … Tovább »

Egyenlőség, 1895. április 19.

Istentisztelet utczán és udvaron

Az út az új templomhoz egy iskolán keresztül vezet, melyre még csak a telek és az építési terv van meg. A programm tudvalevőleg ez: A pesti izraelita hit­község fölépíti elébb 3-emeletes isko­láját a Kertész … Tovább »

A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivata­los kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »

Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*

A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közlemé­nye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »

1951. JÚNIUS 17-ÉN 1939-es (!) miniszterelnöki és belügyminiszteri rendeletekre hivatkozó belügyminisz­teri közlemény jelent meg a ,, volt kizsákmányolok Budapestről való kite­lepítéséről”. Erről a Hét évtized a hazai zsidóság életében című, összeállítá­sunkban már … Tovább »

A kommunista diktatúra kiteljesedésének, a koncepciós perek kezdeti évének elején, 1949 feb­ruárjában Szirmai István, a Magyar Dolgozók Pártja Országos Szervező Bizottságának titkára, a cionista szerve­zetekkel hivatalból kapcsolatokat tartó kommunista vezető, akinek neve emiatt … Tovább »

A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »

A szovjet hadsereg Magyarország területén 1944 szeptemberében elkezdődött harcai, vagyis a nácik és nyilasok megsemmisí­tésének hónapjai, majd a háborút követő időszak úgy él a túlélők emlékezetében, a fiatal nemzedék tudatában, mint a vissza­nyert teljes szabadság, az ismét … Tovább »

MÁRCIUS 15-én és előestéjén több szabadtéri megemlé­kezés is lezajlott Budapesten. A MAZSIHISZ csak azon képviseltette magát, amelyet a Torgyán-féle kis­gazdapárt rendezett 14-én. Pontosab­ban: azon az ökumenikusnak hirdetett istentiszteleten, amelyet a kisgazda- párti gyűlést … Tovább »

AMIKOR Nyöszörgebalháson tisztújító közgyűlést hirdetett a Korcsolyaélező és Dákókrétázó Egyesület, a vezetőség napokig lázban égett: a reszortvezetők feljegy­zéseket gyártottak, a pénztáros a számviszgáló bizottság tagjaival mérleget készített, az elnök pedig mindezt … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről

„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »

Április

ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.

Pesten márciusban még tántorogtak az em­berek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfog­lalva, … Tovább »

(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)

Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »

KALLUSNÁL VALÓBAN pö­rög az élet trenderlije. Forog rajta a négy betű, mint napjai sorsában is a vidámság és a szo­morúság, egymásba fonódnak, mint életben a sorsok, jön a kezdet, majd a vég, benne az öröm és a bánat. Ez a négy betű trenderlin – alef, bét, gimmel és dalet.

Kallus … Tovább »

Megérkezett a második leveled. Lát­szólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid an­tológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »