Összesen 11,964 találat (10161 - 10180) : Hír TV.
Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.
A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
Izrael sok kemény kritikusa tagadja, hogy antiszemita volna. Sokan nem is azok. De milyen statisztikai összefüggés állapítható meg az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus között?
Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették el tekintélyüket a fegyveresek szemében. Gázában semmiféle, államra emlékeztető infrastruktúra (közigazgatás, posta, tömegközlekedés, stb.) nem jött létre.
Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.
Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon arra emlékezünk, amikor mind ott álltunk annál a bizonyos hegynél és átvettük a Tórát és a Tízparancsolatot.
Lássuk, mit tudsz erről az ünnepről?
Egy izraeli író óriási botrányt kavart Izraelben és Észak-Amerikában, mert közölte az amerikai zsidósággal, hogy a zsidó nép megmaradása csakis Izraelen és az izraeli azonosságtudaton múlik.
Egy választás anatómiája
2006 áprilisában a magyar választásokon olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban változtatta meg a magyar politikai rendszernek ha nem is a felépítését, de stabilizáló erejét.
Először győzött egy olyan párt, illetve győztek olyan pártok a … Tovább »
Új kormányok a kerítés két oldalán
IZRAEL: ÚJ KORMÁNY, ÚJ (ÉS HIÚ) BÉKEREMÉNYEK
(Közép-)európai szemmel nézve nehezen érthető az izraeli választások eredménye: az ország elpusztítását hirdető szervezet jutott hatalomra a palesztinoknál, ugyanezt hirdeti a hetvenmilliós … Tovább »
„Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Pozsony zsidóságáról
A Budapestről Berlinbe közlekedő gyorsvonaton az indulás utáni pillanatokban a hangszórón magyarul, angolul, németül és csehszlovákul köszöntötték az utasokat. A trianoni Magyarország határának … Tovább »
„Zsidó blogger vagyok”
Bitter Brunó („Shadai”) huszonkilenc éves, szociológus végzettségű marketingkutató, webdesigner, blogger. Élt New Yorkban, tanult a Héber és az Utrecht Egyetemen, és évek óta ír különféle internetes naplókba; másfél éve indította el a judapest.org … Tovább »
Amilyen a közösség, olyan a sajtója
Zsidó közösségi újságírásról rendezett nemzetközi szakmai szimpóziumot a Joint és a Buncher program Budapesten, a Bálint-házban, április első hetében.
A tucatnyi, főként közép-európai országokból érkezett szerkesztő és újságíró … Tovább »
„Dávid-csillagos mezben a Budapest-bajnokságon”
Interjú Horváth Józseffel
A Maccabi Vívó és Atlétika Klubot 1906-ban cionista egyetemisták alapították. Olyannyira sikeres volt, hogy hamarosan egyéb sportágakkal is kibővült, az 1920-as éve vége felé hét- nyolcszáz tagot … Tovább »
Egy darabka normalitás
Berlinbe utazni talán még ma sem teljesen természetes, pláne nem ott élni. Valóban, tudjuk, hogy Németország változott, de egy darab szkepticizmus maradt és maradni is fog. Mellékíze van ennek az országnévnek. Ennek ellenére az áprilist búcsúztató … Tovább »
Előbb akkor a Sári néniről, meg a híres flódnijáról. Ehhez a történethez annyit mindenképpen tudni kell, hogy az anyám otthon volt a tócsniban, de a flódnit egyáltalán nem ismerte. Sztrapacskát azt minden mennyiségben tudott csinálni az anyám, de már a pitával és a kindlivel is bajban volt, barcheszt pedig talán ha kétszer készített életében, saját bevallása szerint.
Mondhatom, hogy végre. Az előző évi ígéret után, május 21-én, a Szohnut szervezésében és a magyarországi zsidó szervezetek közreműködésével rendezett, Izrael születésnapját ünneplő, nagyszabású rendezvényen valóban fellépett a Millenárison a Hadag Nachash nevű izraeli hip-hop zenekar. Ami persze csak Dag Nachash, mert a ”Ha” csak névelő, a szó jelentése pedig kígyóhal.
PETŐCZANDRÁS
„A Molotov-koktél csak beavatási rítus”
avagy miről is mesélnek Párizs lángjai?
Elmondom egy álmomat. Azt álmodtam, hogy a Ferencváros leigazolta mind a 11 izraeli válogatott focistát, és edzőnek Netanjahu egykori izraeli miniszterelnököt kérték fel. Kezdetben … Tovább »
GADÓ JÁNOS
A zsidó iskolák végzettjei – 2005
2. rész
Az alábbi tanulmány a zsidó iskolákban érettségizett fiatalokról szóló felmérés második része. Az írás első része a Szombat 2005. decemberi számában jelent meg, ott olvashatók a kutatásról szóló technikai tudnivalók … Tovább »
„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál
Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »