„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

Hitlerre való utalással támadta Beate Klarsfeld az irodalmi Nobel-díjas Günter Grasst annak vitatott költeménye miatt.
Klarsfeld pénteki közleményében Hitler egy 1939-ben elmondott, fenyegető hangú beszédéből idézett, amelyben a náci diktátor az úgynevezett nemzetközi finánczsidóságról beszélt. E kifejezés helyére az Izrael elnevezést állítva Hitler szövegéből Grass versének mondandója – “ugyanaz az antiszemita duma” – tűnik elő – vélte Klarsfeld, aki több náci háborús bűnös felkutatásában és felelősségre vonásában közreműködött.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílik csütörtökön délelőtt az Örkény István emlékév: az író-drámaíró századik születésnapjáról az ország több kulturális intézményében megemlékeznek. Örkény István születésének 100. évfordulóján, ma este fél hatkor Esterházy Péter író és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Gyorsan felfelé ívelő sportpályafutását megtörték ugyan a második világháború előtti megkülönböztető törvények, a nehézségeken tántoríthatatlanul felülemelkedni képes kevesek egyikeként azonban nem hagyta, hogy a sors kifogjon rajta. A világégést követően mestere, Sárosi Imre irányításával egyre jobb eredményeket ért el, s az 1947-es, monte-carlói Európa-bajnokságon ezüstérmes, az 1948-as, londoni nyári olimpián pedig negyedik lett 200 m mellen. A csúcsra az 1952-es, helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban már aranyérmet eredményezett nagyszerű úszása 200 m mellen, ahol úgy nyert, hogy a világon először végigpillangózta a távot.

A Negyed6Negyed7 Fesztivál idén április 6. és 14. között is egy rakat programmal vár – a Marom Klub Egyesület és a kapcsolódó helyszínek szervezői Pészach apropóján közösségi és kulturális eseményekkel töltik meg a zsidónegyedet: lesznek kiállítások, városi séták, koncertek és persze beszélgetések is.

A 2×1 perces novellák című kiadványt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat a Szombat Szalon keretében, 2012. április 17-én, kedden 18:00 órakor mutatja be a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.), ahol a szerzők olvassák fel írásaikat. Belépődíj 800 forint, amely tartalmazza a kötet árát.

2011. április 5. csütörtök, 11:00 órától
Az emlékév ünnepélyes nyitánya a Petőfi Irodalmi Múzeumban
100 éve ezen a napon született Örkény István. Ebből az alkalomból a Hungarofest, az OSZK, az OSZMI, a Palatinus Kiadó és a PIM összefogásával indul el az íróra emlékező … Tovább »

A hetvenes évek derekán magyar értelmiségiek kis csoportja körül elfogyott a levegő. Szellemi tevékenységükre a hatalom nem tartott igényt, a mindenre kiterjedően – titkosszolgálati eszközökkel is – ellenőrzött magán- és közéletük ellehetetlenült, választhattak a peremre szorulás … Tovább »

Szerkesztőségünk – a hozzátartozók és szimpatizánsok kérésére – az alábbi felhívást teszi közzé:

Ma 18.30-tól a Szombat Filmklub keretében A rend őre című filmet vetítjük az Odeon-Lloyd moziban, előtte 17.30-tól Nógrádi György Közel-Kelet és biztonságpolitikus szakértővel beszélgetünk a Közel-Keletről. Alább írásunk a filmről, melynek rendezőjével holnap közlünk interjút.

Halottakról nem jót kell írni, hanem jól, vagyis az igazat – tartja a közmondás, már ha pontosan fordítják. És bár Csurka István halálhírével vannak tele a lapok, mintha mégsem lenne teljes a kép. 
Visszafogottság, gyász, némi megilletődöttség érződik a sorok között, mintha … Tovább »

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Ma este tartja legújabb bemutatóját az Orlai Produkció, a Belvárosi Színházban. John Murrel Az isteni Sarah című műve a híres-hírhedt különc francia színésznő, Sarah Bernhardt életét mutatja be.

Példátlan eset történt a Scheiber Sándor-díj odaítélésekor. Eleve több hetet késett a díjátadó ünnepség, a kuratórium által előterjesztett listáról pedig a minisztériumban kihúzták Iványi Gábor lelkész nevét.

Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Izraelben fátylat akarnak borítani egy ezeréves ritka zsidó hagyományra. Csaknem három évtizeddel azután, hogy az ország légihidat létesített Etiópia ősi zsidó közösségének Afrika szarvából történő kimentésére, rabbijai azon munkálkodnak, hogy „kivezessék” a közösség keszoch néven ismert fehérturbános papságát, amelynek szokatlan vallási gyakorlata szerintük nem egyeztethető össze a rabbinátus ortodox judaizmusával.

Péntek óta zuhannak a rakéták – már több mint 130 – Izrael déli városaira, ahol az emberek képtelenek normális életet élni, mivel gyakran éjjel, hajnalban is felveri őket a légiriadó, és óvóhelyre kell menekülniük a Kasszám rakéták elől – néhány másodperc alatt.