Összesen 76 találat (21 - 40) : Gróf Tamás.
Magyarországon eredetileg csak a nemesek párbajozhattak, de a rossz szokások ragadósak: később a polgárság felső rétege is fegyvert ragadhatott, ha úgy vélte, hogy jogtalanul megbántották. Az emancipált zsidóság friss egyenjogúságához a párbajképességet is megkapta.
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
A rokonság egy része belga Kongóban, más része brit Rhodesiában próbált szerencsét azzal, hogy akinek előbb sikerül megvetnie a lábát, magához veszi a család másik felét. Az Afrikába kivándorlók nem tudhatták, milyen szerencsések voltak.
A ma Görögországhoz tartozó … Tovább »
Az Enyészpontok 2.0 című projekt az OFF Biennale keretein belül a 2B Galériában (Budapest, Ráday utca 47., 1092). A kiállítás október 4-én, 19:00 órakor nyílik, kerekasztal-beszélgetéssel.
Az Enyészpontok 2.0 a kortárs képzőművészet által kevéssé feldolgozott és reflektált, … Tovább »
Az MTK és a VIII. kerületi önkormányzat az Új Hidegkuti Nándor Stadion mellett utcát nevezett el Brüll Alfrédról, a klub legendás elnökéről.
A keddi utcanévtábla-avató ünnepségen Kocsis Máté, a kerület polgármestere úgy fogalmazott, hogy Brüll Alfrédról a különböző … Tovább »
Az alábbi levelet Gabriel Laufer (Charlottesville, USA) és Gróf Tamás (Budapest) bocsátotta rendelkezésünkre. Írója, Laufer László, Gróf Tamás nagybátyja 1945 augusztusában tért haza a deportálásból Gyulára és próbálta számba venni családja megmaradt vagyontárgyait. A levél … Tovább »
Operatőr, rendező, 1948-ban született. Vizsgafilmje feltűnést keltett: egy besúgó költözik az író lakásába, akit megfigyel, és megkéri, hogy segítsen neki megírni róla szóló jelentéseit.
Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.
Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.
A január 27-i nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából kortárs művészek egy csoportja alternatív emlékművekkel dolgozza fel a holokauszt során történteket. A művészek (Balla Csönge, Borsos Lőrinc, Gróf Ferenc, Karas Dávid, Nem mi voltunk! Crew, Rudas Klára) munkái csak egy időre kerültek köztérre, a kiállítás valójában online (https://www.tumblr.com/blog/ enyeszpontok) lesz teljes egészében látható. A projekt kezdeményezője a Tom Lantos Intézet.
Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.
Zsidó Kis Grófó, még zsidóbb Mandiner-főszerkesztő, mindennél zsidóbb diszkó: a vártnál is jobb bulinak bizonyult a hanukagyertya-gyújtás a Nyugatinál. Ahol Winkler Róberttel és Balogh Ákos Gergely Mandiner-főszerkesztővel mondtunk beszédet.
Zsidók a békeidők fürdőéletében
Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, apai ágon Kornfeld Zsigmond.
Egy feledésbe merült család története elevenedik meg a Ruszt József Stúdió Színház színpadán. Réczei Tamás Vasárnapi gyerekek című darabjának premierjét március 26-án láthatta a közönség.
– Gyakran megesik, hogy fogja magát és ír egy színdarabot? – kérdeztük … Tovább »
Egy szatíra a numerus claususról, a holokausztról, az ’56 utáni kádári konszolidációról, az Eichmann perről, de még a taxisblokádról is.
A Vasárnapi gyerekek a XX. századi magyar zsidó sorsról szól, amit egyetlen család, a Goldstein család életén keresztül próbál bemutatni.
A … Tovább »
Interjú Ungváry Krisztiánnal
Lerészegedett násznép forgatagában a lengyel társadalom kollektív tudatalattija jelenik meg – Andrzej Wajda Menyegző című filmje és történelmi háttere.
Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.
A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.