A náci haláltáborok és a szibériai Gulag: a diktatúrák szimbólumai, ahol milliók haltak meg a 20. században. Az európai emléknap megtartásáról – részben magyar kezdeményezésre – 2011-ben határozott az Európai Unió.

Keresztszeghy Zsuzsanna családját teljesen kisemmizték … Tovább »

Budapest egy hónapon át a zsidó kultúra fővárosa

A Roma Holokausztra emlékeztek a túlélők, utódok, az államfő, a pártok, és civilszervezetek.

A megemlékezők a VIII. kerületben található Horváth Mihály téren gyülekeztek több százan, majd énekelve és a roma holokausztot felidéző, korabeli fotókat ábrázoló transzparenseket … Tovább »

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

Vona Gábor a párt “Közel-Kelet békéjéért” szervezett csütörtök esti budapesti tüntetésén, az izraeli nagykövetség előtt azt mondta, hogy erről a héten határozati javaslatot nyújtanak be a parlamentnek.
Hozzátette, hogy a Jobbik a napokban megkeresi “az európai nemzeti pártokat”, … Tovább »

Szegedi Csanád levelet írt a Jobbik miskolci polgármesterjelöltjének, illetve -hez, vagyis -ről. Jakab Péternek ugyanúgy vannak zsidó felmenői, ahogy a radikális párttal már szakító egykori alelnöknek. Exkluzív dokumentum a Válasz.hu-n.

A Gondolj rám! szép, vidám film lesz a halálról. De kell-e humor egy halálos betegségről szóló filmbe? Egyáltalán hány nézőre számíthat ma egy magyar mozifilm? Kern András 44 éve játszik a Vígszínházban, és most 18 év után újra filmet rendez. A Gondolj rám! forgatásán jártunk.

A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.

Beszélgetés Roskó Gáborral 

 A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »

hvg.hu: A családjában nem beszélgettek arról, hogy kik a felmenők, hogy a dédapját elpusztították egy haláltáborban? Hogy ez miként, hogyan történhetett meg egy magyar családdal?

J. P.: Soha nem volt tabutéma. Gyerekkorom óta tudom, hogy nagymamám zsidó származású és kikeresztelkedett, … Tovább »

Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben válaszolt a Szabadság téri „Civilek” nyílt levelére. Az alábbiakban a levélváltást közöljük.

Képes beszámoló

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

A társadalomtörténésszel Várnai Pál beszélget.

A Holokauszt Emlékév keretében kiállítás nyílik 2014. május 28-án 17 órakor az Országos Széchényi Könyvtárban, amely az 1944-es könyvbetiltásokat, a könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtár Kézirattára akkori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be.