1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Bár a magyar zsidók munkaszolgálatra küldésének közvetlenül nem az volt a célja, hogy megfosszák őket az életüktől, a szörnyű munka- és életkörülmények, a rájuk bízott nagyon veszélyes feladatok miatt döntő többségük meghalt – mondta Robert Rozett, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet könyvtárának igazgatója csütörtökön Budapesten.

A Keresztény-Zsidó Társaság várja a magyarországi keresztény egyházaktól, hogy amennyiben vallási, vagy politikai antiszemitizmus jelentkezik közösségeikben, azzal határozott módon számoljanak le – mondta Szécsi József, vallásfilozófus, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára … Tovább »

Karsai László történész beszéde a 2014. március 19-i Holokauszt-megemlékezésen

A kérdést jó harminc éve akkor hétéves fiam tette föl holokauszt túlélő történész apámnak, aki elgondolkozva nézett unokájára. A fogaskerekű vasút lassan haladt velünk a Normafa felé, kirándulni … Tovább »

Az ukrán rendőrség nyomozást indított egy kijevi rabbi elleni, feltételezések szerint antiszemita indíttatású támadás ügyében.

Vázsonyi Vilmos (1868-1926), igazságügy-miniszter emlékezete

A tél utolsó hónapja a Fidesz gyengülését és a Jobbik határozott erősödését hozta – ez a legszembetűnőbb eredménye a Medián legfrissebb, február végén készült felmérésének.

Minden második válaszadó azt szeretné, ha az áprilisi országgyűlési választás kormányváltást … Tovább »

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a felháborodást keltő kijelentésével kapcsolatban az ATV-vel közölte: mindent elmondott korábban, amit a Mazsihisz “ultimátumával” kapcsolatban el akart mondani.

Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával

A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Dávid-csillagot ábrázoló táblát helyeztek el, majd petárdát dobtak ismeretlenek egy váci üzlet bejárata elé január 1-jén. Az üzlet tulajdonosa Major Gabi, egyedül élő hölgy feljelentést tett a Váci Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen.

„Édesapám fékezett habzással járt el a templomba. Vallás és liturgia terén mély tudatlanságban éltem az eddigi 67 évemet. Hiába tudtam már kisgyerekkoromban, hogy van pészah, purim, jom kipur stb., azt kérdeztem: nekünk miért nincs karácsonyfánk? Erre a szüleim azt mondták: tűzvédelmi okok miatt.” Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész.

A hajléktalanok kriminalizálása keresztényietlen, egyszersmind sérti a hagyományos zsidó értékeken alapuló gondolkodást is.

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »

Köszöntjük a 70 éves Dalos Györgyöt.

Veretes sorok helyett ízletes ételsort kínálunk olvasóinknak a zsidó újév alkalmából.

„Zsidók” és „zsidózók”

Testkép, önkép, önemancipáció. Sámsontól a gettózsidón át az olimpikonokig.

A magyar olvasó számára neve és művészete sajnos szinte alig ismert…