Több százan vettek részt a Károlyi Mihály szobránál tartott demonstráción. Transzparensek vagy zászlók nem voltak, csak egy felirat, ami a gróf önéletrajzára utalt: Hit, illúziók nélkül.
 

Zsidó értelmiségiek és közéleti emberek november 19-én lemondásra szólították fel a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, Zoltai Gusztávot, mert az egyik napilap ügyészségtől származó információi szerint, amikor a hozzá forduló Hunvald György, volt hetedik kerületi polgármester az ellene folyó ügyészségi eljárás „elsikálását” kérte tőle, ő erre ígéretet tett.  

Emléktáblát avattak a szeptemberben elhunyt nemzetközi hírű Kossuth-díjas operaénekes, Polgár László tiszteletére csütörtökön a Dohány utcai zsinagógában.
 

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége dominálta zsidó ernyőszervezet, a Magyar Zsidó Kongresszus május 16-án tartotta soros közgyűlését. A Mazsihisz budapesti székházában lezajlott fórum meghallgatta Kovács András szociológus előadását és elfogadott egy nyilatkozatot.
 

Jogos lehet a magyar bankok elleni per, amelyet a holokauszt során elvett értékek miatt indítanak Chicagóban, mert a jog szerint a letétbe helyezett értékek iránti igény soha nem évül el – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek.
 

Sokadik nekifutásra a parlament utolsó ülésén megszavazták a holokauszttagadás büntethetőségét. Mesterházy Attila javaslatát az MSZP és az SZDSZ támogatta.
 

A rendszerváltás amúgy nem indult reménytelenül, hiszen az 1991-ben a
MIOK-ból megalakult Mazsihisz legalábbis a nevében szakított az
„izraelita” múlttal és a centralizáltsággal, hogy zsidó és demokratikus
lehessen. Ám ma már látjuk, hogy mindezek ellenére nem sikerült
túllépnie a szűkkeblű felekezeti képviseleti intézmény határain, és nem
is vált sokkal demokratikusabbá…

A Mazsihisz elnöke kiemelte, hogy a magyar állam a nem vagyoni károk terén a világon egyedülálló módon “a zsidó emberek meggyilkolásával okozott károk bizonyos részével szembenézett”, és a meggyilkoltak testvéreinek vagy leszármazottainak “hajlandó volt, ha nem is egy túl nagy összegű, de egy mindenképpen számottevő összegű kártalanítást fizetni”.
 

A Nobel-békedíjas zsidó író szerdán, illetve csütörtökön részt vesz a Magyar-zsidó együttélés című konferencián, találkozik a köztársasági és a miniszterelnökkel, majd a Hetek Közéleti Klub vendége lesz – derült ki egy, a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón.
 

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn találkozik a magyarországi és határon túli magyar egyházi méltóságokkal a Sándor-palota Mária Terézia Termében. Az államfő a találkozó során rövid köszöntőt mond, utána pedig zárt ajtók mögött tárgyalnak – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken.
 

Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtökön rezidenciáján fogadta az Európai Zsidó Kongresszus orosz elnökét, Mose Kantort, valamit a szervezet első ízben Moszkvában tanácskozó végrehajtó bizottságát, s velük Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, a VB tagját, valamint Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét.
 

Az emberi méltóság, az alkotmányos közbeszéd védelme érdekében nyilatkozatot tett közzé tegnap Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a Népszavának elmondta, miután nem született törvény a gyűlöletbeszéd ellen, a demokratikus erőknek össze kell fogni a kirekesztés, a megbélyegzés ellen. A nyilatkozatot már aláírták a történelmi egyházak, a Fidesz nevében Balog Zoltán, az ember jogi bizottság elnöke, akivel közös sajtótájékoztatón beszélt a kezdeményezésről a volt főbíró. Lendvai Ildikó közleményben tudatta, hogy az MSZP is elkötelezi magát az egyenlő méltóság védelme mellett.
 

Az idei Magyarországi Zsidókért díjat vasárnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőitől Jancsó Miklós filmrendező, Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Navon Ágnes és Navon Smuel, a szarvasi zsidó ifjúsági tábor imatermének és konyhájának vezetője vette át.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szerint komoly aggodalomra ad okot az, hogy a rasszista, antiszemita kijelentések mára a politikai közbeszéd részévé váltak Magyarországon.

Az általuk kezdeményezett parlamenti bizottsági ülést kellett volna otthagyniuk az egyházi vezetőknek, hogy eleget tegyenek az oktatási miniszter meghívásának. A kormánypártiak és az ellenzékiek közti szópárbajt püspöki beszólások színesítették.
 

Lemondott posztjáról Krausz István, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Pécsett élő alelnöke. Krausz azért távozott posztjáról, mert a bíróság lopásért elítélte.
 

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek kedden egy budapesti konferencián. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel is találkozott.