Összesen 13 találat : Faragó Vilmos.
A Szerelemről bolond éjszakán, Fejes Endre első kiadásban 1975-ben megjelent regénye olyan miliőben játszódik, és olyan élményanyagot dolgoz fel, amellyel a magyar irodalom még nem vetett mélységében számot.
Egy kárpitossegéd, egy vasesztergályos és egy szabó – a félzsidó … Tovább »
Kronológia
1944 április.
Schlesinger Mátyás behívót kap munkaszolgálatra, ami zsidó férfiaknál mindennaposnak számít. A bevonulás helye Szentkirályszabadja.
április 26.
Hódmezővásárhelyen elrendelik a gettósítást, de a városparancsnok elszabotálja a gettó felállítását. … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
A Budapesten tartozkodó Ferenc pápa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával találkozott ma délelőtt a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában. A pápa egységet sürgetett az antiszemitizmus ellen. “Zsidók és keresztények … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Löbl Lipót és Gábor Ignác tanítók emléke[1]
A Fiumei úton, a Nemzeti Sírkert és a hamarosan Sorsok Házaként megnyitó egykori Józsefvárosi pályaudvar között, az elkanyarodó villamospályát követve egy keskeny utca nyílik. Aki ismeri, többnyire az is hibásan, útként említi, holott valójában csak utca a Salgótarjáni, ráadásul … Tovább »
Szecessziós városkép művészteleppel
A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »
A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.
Forrás: Népszava 2007. december 15. / Várkonyi Tibor Kenyeret vásároltam a már csak nevében nosztalgikus Szent István körúti pékboltban. Régen nem az igazi már, de az illat! Átmentem aztán a túloldalra az újságoshoz, akinek kis kuckójától néhány méterre a könyvárus kínálja … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
László Károly műgyűjteménye
László Károly Bázelben élő világhírű mecénás és műgyűjtő nemrég Magyarországon is bemutatta óriási gyűjteményét, annak egy jelentőségében nagy, számban mégis csak kis részét, a több mint tizenötezer tárgyból körülbelül ezret. … Tovább »
Martin Buber: Haszid történetek
Faragó Vilmos: Leletmentés
Karsai László: A Vészkorszakról – röviden
Handi Péter: Versek
Egy darab magyar-zsidó történelem – angolul
Az özvegy, Inna Grade megvédi a jiddis óriást
Chaim Grade: Jeruzsálem
Chaim Grade: A jesiva
Nézz vissza haraggal?
Danyiel … Tovább »