Összesen 33 találat (1 - 20) : Erdős Ferenc.
Bözsi.
Anyai ágú családom kevés holokauszt túlélőjének szenvedéséből és megmeneküléséből még Fischer Erzsébet- Rosenfeld Sándorné történetét ismerem, igaz, csak nagyon töredékesen.
Bözsi nagynéném – így hívtam, bár igazában édesanyámnak volt a nagynénje, … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Anyu emlékére
Ki vagyok, mi vagyok, milyen vagyok hát?
Szép is, csúnya is, rossz is meg jó is,
nagy költő is, meg senki is,
öregebb is, fiatalabb is,
jó színben is vagyok, rosszul is „nézek ki”.
Százféle vagyok, zűrzavar, titok.
… Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
(és a vérzivatar előtt és után, valamint szakácskönyve)
Befejeztem egy regényt, és az Országos Széchényi Könyvtárban régi receptgyűjteményeket lapozgatok céltalanul. Rosenfeld Mártonné majdnem százéves szabadkai zsidó szakácskönyve nem először kerül kezembe. Néhányszor … Tovább »
2024-ben lesz az 1944 évi magyar holokauszt 80. évfordulója.
80 magyar zsidó-képeslap – legyen ez egy könyv címe. Nem én találtam ki. Régebben foglalkoztatott már, csak most újra eszembe jutott, mivel közelednek a nagy őszi zsidó ünnepek napjai, elsőként is a szeptember 25-én … Tovább »
A „nem kívánatosnak” minősített zsidó szerzők műveinek megsemmisítését 1944. június 16-án kezdték meg Budapesten. A barbár cselekedet évfordulóján nyilvános felolvasással emlékezik az elpusztított könyvekre és szerzőikre a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike), a … Tovább »
Löbl Lipót és Gábor Ignác tanítók emléke[1]
Az alábbi írás Erős Ferenc szociálpszichológus 70. születésnapja alkalmából készült, s a barátai, kollégái és tanítványai szövegeiből szerkesztett, Tegnapután, holnapelőtt című kötetben jelent meg.
Ehrenfeldnek szeretettel
Az „ős-barátság” fogalmát Virág Teritől … Tovább »
Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá.
Szecessziós városkép művészteleppel
A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »
Következetesen a II. Vatikáni Zsinat és Egyházunk útmutatását alapul véve folytassuk a párbeszédet – mondta Erdő Péter bíboros a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű, a katolikus Egyház és más vallások viszonyáról szóló dokumentumáról szóló tudományos konferencián.
Március 26-án száz éve született Erdős Pál, aki talán a legtöbbet tette azért, hogy a magyar matematika világhírű legyen.
Százöt éves lenne Hajnal Anna. És mégsem köszönti őt senki. Úttörők és cserkészek izgalomtól nedves markában nem szorong virágcsokor. A zuglói önkormányzattól sem keresi föl őt senki a Stefánia úton, szemben Lechner Ödön Gaudí-val vetekedő palotájával, a Földtani Intézettel. … Tovább »
Százöt éves lenne Hajnal Anna
…nagy betűkkel ráírta a lapra: „KAPD BE!” Alatta pedig: „Rákosi elvtársnak hálával és köszönettel, Lévai Márton.” Illusztráció gyanánt igen élethűen le is rajzolta, mit és hogyan kapjon be Rákosi elvtárs…
A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.