Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség pályázati forrásokból különleges projektet valósít meg a Tokaj-Hegyalja régióban, amely fantasztikusan gazdag zsidó történelemmel rendelkezik. A háború előtt gyakorlatilag minden falvában komoly zsidó közösség élt, és jelentősen … Tovább »

Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a  Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.

Évtizedeken át a tel-avivi Új Kelet volt a Kárpát-medencén túl az egyetlen magyar nyelvű napilap, amely fénykorában, a hatvanas években példányszámában olykor a legnagyobb izraeli lapokkal, a Máárivval és a Jediot Ahronottal is versengett.

Izrael legrégebbi magyar nyelvű napilapját a tulajdonos decemberig hajlandó finanszírozni.

Mégis, kinek a médiuma?

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel

Egy a magyar médiában a közelmúltig ismeretlennek számító vállalkozás könnyen befutó lehet az Origóért zajló küzdelemben. A Brit Media Befektetési Kft. a közelmúltban a Klubrádió befektetőjeként jelent meg a színen, s információink szerint hónapokkal ezelőtt jelezte vételi szándékát a Magyar Telekomnak.

Elsőként az Origo számolt be róla, hogy egy új befektető 40 millió forintos tőkével beszállt a Klubrádiót működtető Klubrádió Szolgáltató Zrt.-be, 5 százalékos tulajdonosi arányt szerezve a cégben.

Ez az összeg és ez a tulajdoni arány nem fogja megrengetni … Tovább »

A Keszthelyi Zsidó Hitközség hagyományainak megfelelően július első vasárnapján tartott Holokauszt megemlékezést.

Idén ez a nap a zsidóság a három gyászhét kezdetére, Támuz hó 17-i böjtnapra esett.

A Keszthelyi Zsinagógában gyűltek össze a megemlékezők … Tovább »

Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Az új Mazsihisz vezetés erős felhatalmazást kapott: Heisler Andrást kétharmados többséggel választotta meg a képviselő-testület. Újraválasztása, reméljük, cezúrát jelent és immár nincs visszaút a korábbi, sok tisztázatlan ügyet maga után hagyó zoltaista vezetéshez, sem személyekben, sem szellemiségben.

Az EMIH vezető rabbija a magyar zsidó közösségek összefogását szorgalmazó levéllel fordult a neológ országos főrabbit választó Mazsihisz elnökéhez

Évtizedekig romos állapotban, használaton kívül állt. Eladták, felújították, parlagon hagyták, ismét a romlás fenyegette. Viszályok és alkuk tárgya volt. Ma úgy tűnik, ismét van remény a felújításra. Mi lenne, ha eredeti céljaira, közösen használnák?

Több települést érintő, a zsidó kulturális örökségi helyszíneket bemutató észak-magyarországi zarándokutat épít uniós pályázati forrásból az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH).

„Ha lesz közötted szűkölködő, testvéreid egyike, kapuid egyikében, a te országodban (…) ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be kezedet testvéred előtt, aki szűkölködő.” (Mózes 5. 15:7.)

A MAZSIHISZ felhívása

Schmidt Mária beveti politikai szövetségeseit a Sorsok Házáért folytatott harcban. De biztos jó az, ha az emlékezetpolitikát a politikai erőviszonyok határozzák meg a szakmaiság és a társadalmi konszenzus helyett?

Másfél éve húzódik a Sorsok Háza kálváriája. A projekt jelenleg … Tovább »

Elnököt választ a Mazsihisz május 10-én. A három felmerül jelölt közül, bárhonnan nézzük is, Heisler András tűnik a legalkalmasabbnak, hogy megjelenítse a zsidó közösség egészének érdekképviseletét. Elmondjuk, miért.

Gerő András 10 zsidó? című cikkében hevesen ostorozza a Mazsihisz idei 1 %-os kampányát. Nem tetszik neki, amihez persze joga van. Véleményét azonban oly’ mértékben vezérli a Mazsihisz és annak elnöke elleni indulat, hogy számos tartalmilag is hibás megállapítás és helytelen összefüggések … Tovább »