Összesen 63 találat (1 - 20) : Dr. Dávid K. István.
Scheiber Sándor beszéde Schőner Alfréd rabbiavatásán.
A Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2024. évi kötetében publikálta Hidvégi Máté Scheiber Sándornak Schőner Alfréd rabbiavatásán, 1974. január 13-án elmondott beszédét,[1] amelyet Darvas István főrabbi is felolvasott … Tovább »
A magyarországi holokauszt 80 éves évfordulóján olyan magyar filmekből vetítenek válogatást a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amelyek emlékezésre invitálnak.
A játék- és dokumentumfilmekből álló program az áldozatok és túlélők történetei … Tovább »
– Magyarország második Zsidó Kiválóságok Kiállítását hozta létre a Széchenyi István Egyetem a fenntartó alapítvány partnerségével az Egyetemi Hangversenyteremként működő egykori győri zsinagógában. Az állandó tárlaton Albert Einsteintől Mark Spitzen át Radnóti Miklósig … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Szeptember 9-én könyvbemutatót tartottak Kisújszálláson. Újszállási Rácz Lajos „Élt hatvan évet” c. könyve a kisújszállási zsinagóga rövid történetét mutatja be.
A helyi, neológ hitközség 1904-ben avatta fel a csodálatos, kéttornyú, mór stílusú zsinagógáját, … Tovább »
Zsidóellenes támadások Ózdon 1946 februárjában
A második világháború után az ország számos területén támadták meg a holokausztot túlélő, a táborokból, munkaszolgálatból hazatérő zsidóságot. Több helyen, például Budapesten, Kaposváron és Debrecenben alaptalanul … Tovább »
Mérhetetlenül sokat szenvedett az elmúlt két évben. Mindennapi telefonbeszélgetéseink alatt a hangján hallottam lelkiállapotának változásait. Hol optimista hangot ütött meg, hol tartózkodó volt. Panaszkodni soha nem hallottam. Még az utolsó hetekben is csendben a fal felé fordult … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
Avagy úgy is feltehető a kérdés: az nevet, aki utoljára nevet?
Március 26-án lezajlott a Budapesti Zsidó Hitközség elnökválasztása. Gerő Péter és Halpern György ellenében, toronymagasan Mester Tamás nyert, aki újabb négy évre szerzett elnöki mandátumot.
A választás … Tovább »
Dr. Osváth Jánost bizonyára sokan ismerik és szeretik. Mi régi barátok vagyunk. Hosszasan beszélgettünk arról, hogy háziorvosként hogyan látja a túlélő nemzedékeket.
Pszichológusok, pszichiáterek körében egyre nagyobb figyelem vetül a másod-, harmadgenerációs túlélők … Tovább »
A Magyarországi Cionista Szövetség (MCSZ) 2022 év végén megtartott tisztújító közgyűlésén a küldöttek egyhangúan, ellenszavazat nélkül Gottreich-Horváth Dávid Istvánt választották a szövetség elnökévé – szól a ma érkezett közlemény.
A szervezet tagjai megköszönték … Tovább »
„Az oktatás szent ügye mindenkoron a legfontosabb és legszilárdabb talapzata vallásunk évezredes épületének.” (Goldberger Izidor)
A Tatán korábban működő magániskolák feloszlatására és egy egységes iskola létrehozására 1851-ben került sor. Ehhez hozzájárult egyrészt … Tovább »
Dr. Jungbert Béla nyugállományú nagykövet, 1999-től négy évig Izraelben a magyar nagykövet helyettese volt. Erdélyben, Kolozsváron született, magyar keresztény értelmiségi családban. A volt piarista gimnáziumi érettségit a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem–latin szaka és … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Hegedűs Gyula utcai zsinagógájának vezetése a közelmúltban úgy határozott, hogy a 110 éves közösség jövőjét szem előtt tartva szélesíti vallási elöljáróinak körét.
Ebben közrejátszott az a tény is, hogy a körzet rabbihelyettese, Davidovics … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Minden ceremoniális reprezentációnak megvan a maga jól érthető politikai nyelvezete.[1]
A győztes római császárok a hagyományos és kötelező ikonográfia szerint megkoreografált triumphus során keltették életre világraszóló győzelmüket s „mutatták fel” a nagyközösség … Tovább »
„Minden megoldás érdekel – A XX. század Magyarországa apróhirdetések tükrében” – ezzel a címmel jelent meg a Kossuth kiadónál Vince Mátyásnak, a HVG alapító főszerkesztőjének, az MTI volt elnökének a könyve. A Szombat arra kérte a több mint 4000 apróhirdetést felvonultató … Tovább »
A Lohamim izraeli párt kísérlete a magyar etnikai voks megszerzésére a zsidó állam első éveiben.
Olyan, valószinűleg 1948 vagy 1950 őszén keletkezett magyar nyelvű forrás került elő, amely azt bizonyítja, hogy az Izraelben 1948-ban Lohamim néven párttá formálódó korábbi … Tovább »