Az izraeli biztonsági kabinet döntése alapján törvényen kivül helyezték az Iszlám Mozgalom északi szárnyát.

A párizsi Bataclan színház a pénteki vérfürdő előtt is kapott fenyegetéseket Izrael-párti rendezvényei miatt.

A pénteki vérfürdő előtt, a Párizs központjában lévő 19. századi épületben működő Bataclan színház számos fenyegetést kapott, mert Izrael-párti rendezvényeknek … Tovább »

A jól összehangolt párizsi terrortámadásoknak egyetlen direkt célja volt: minél több védtelen polgári személy lemészárlása.

A mészárlók – jelenlegi ismereteink szerint az Iszlám Állam jól képzett és hidegvérű fanatikusai –szempontjából a siker megkérdőjelezhetetlen.

Hogy … Tovább »

Nem szabad áldást mondani idegenek gyertyáira, fűszereire; se a halott mellett gyújtott gyertyára és fűszerekre; se a bálványimádók gyertyáira, se fűszereikre.

A Belügyminisztérium F. D. Roosevelt (néhány éve Széchenyi) téri épületének márványaulájában 2015. október 29-én Ilan Mor, Izrael nagykövete és dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetést és a Magyarország Bátorságért Érdemjel elismerést azoknak (illetve idén posztumusz leszármazottaiknak), akiket 1944-es embermentő tevékenységükért a Jad Vasem illetékesei 2014-ben kitüntettek. Összesen hat embernek.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

Elég furcsa érv hangzott el az amerikai fegyverviselési vitában.

Sándor Iván legutóbb megjelent, A Vanderbilt-jacht hajóorvosa című kötetében, korábbi regényeihez hasonlóan a múltból kinéző események rekonstruálásáról, mint aktusról van szó, olyannyira, hogy az egész regény idősíkok közt ugrál, s szereplői díszletszerűen kölcsönöznek színt a fontosabb háttérhez, a történelemhez.  

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

Egy tiszt, aki egyedül állított meg 100 szíriai tankot

Sírással nem megyünk semmire címmel dokumentumfilm készül Fahidi Éváról, 90 éves holokauszt túlélőről, aki többek között A dolgok lelke című könyv szerzője, de ő volt az is, aki Angela Merkel oldalán beszédet mondott Auschwitz felszabadításának 70. évfordulóján. A film befejezéséhez a közösség segítségét, anyagi támogatását kérik.

Bráchot (Áldások)

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

Bogár Lászlón már jó ideje csak nevetni szokás. Íme egy példa, hogy ez miért veszélyes hozzáállás.

Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!