Összesen 3,429 találat (2601 - 2620) : D. O..
– Szülei egy diktatúra kiszolgálói voltak, egyben annak a rendszernek a bürokratái, amelyik önt és társait megfosztotta állampolgárságuktól. Melyiket volt nehezebb feldolgozni? – Igazán azzal volt szörnyű szembesülni, hogy azok a szülők, akiket én ismertem, 1945 és 1953 között az ÁVH-nál dolgoztak.
A második holokauszt nem olyan lesz, mint az első. A nácik valóban ipari méretekben űzték a tömeggyilkosságot. Az elkövetőknek azonban még egyenként kellett érintkezniük áldozatokkal. Mielőtt ténylegesen megölték őket, megfoszthatták őket emberi mivoltuktól, mind gondolatban, mind a szörnyű lealacsonyítás hónapjai és évei során. De még akkor is látó- és hallótávolságban voltak áldozataiktól, esetleg megérinthették őket.
Magyarországon az antiszemitizmus hagyományosan a jobboldalhoz kötődik. Persze a baloldalon nálunk is számosan voltak antiszemiták, de anélkül, hogy a baloldali antiszemitizmus irányzatának sajátos vonásai pregnánsan megjelentek volna. Így volt ez a magyar szociáldemokrácia és liberalizmus virágkorában, s lényegében így folytatódott a Rákosi és a Kádár korszakokban is.
Egy keresztyén (sőt harsányan antiszemita) családból származó fiatalember és egy zsidó lány szerelméről szól az alábbi részlet regénye. Igaz, a főszereplők hitehagyottak ebbéli minőségükben, és csak a közeljövő fővárosi underground alvilági szubkultúrájában érzik igazán jól magukat. Ámde a lány, Noémi, egy napon váratlanul ismeretlen helyre költözik; vége szakad az idillnek. A fiú persze nem hagyja annyiban, elindul, hogy visszaszerezze kedvesét (és ezen a ponton indul a történet).
Író, szociológus. Angol irodalom szakot végzett az ELTE-n. Három évig volt a Valóság munkatársa. Publicisztikai írásai főleg az Élet és Irodalomban jelentek meg. Szerkesztője, majd főszerkesztője volt a Gondolat kiadónak.
2006 decemberében a konzervatív zsidóság nemzetközi szervezetének „bölcsei” New York-ban úgy döntöttek: a homoszexuálisok együttélése többé nem esik tilalom alá.
A hagyomány
Bár a film Hanukáról (is) szól, a főszereplő női partnerét Eszternek hívják, s a film vérbeli vígjáték, ezért Purimkor is aktuális. Hag szaméah, vigadjunk! Reszkessetek Hámánok!
Interjú Presser Gáborral
Pécsre érkezik az Anne Frank-kiállítás 2008. január 14. / MTI Pécsett látható január végétől az Anne Frank – történelem a mának című kiállítás. A tárlat vasárnap zárta be kapuit első magyarországi állomásán, Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban; a bemutató 2009-ig … Tovább »
Braun Róbert a stratégiai tanácsadással, elsősorban társadalmi felelősségvállalással foglalkozó Braun & Partners cég vezetője. 1999–2001 között az Index internetes portál vezérigazgató-helyettese, 2002 és 2004 között Medgyessy Péter kommunikációs igazgatója, 2004–2005-ben Gyurcsány Ferenc stratégiai főtanácsadója. 2006-tól az Israel Brand (Izrael mint márka) projekt résztvevője.
GADÓ JÁNOS
Töredékek a litván zsidóságról 1. rész
„Szerdán sajnos nem érek rá, a királynőhöz vagyok hivatalos” – tudatja velem a zsidó közösség elnöke, aki cseppet sem ütődött: valóban az angol királynővel egy időben érkeztem Vilniusba, s a tiszteletére rendezett … Tovább »
SÁBA KIRÁLYNŐJE ÉS SALAMON
Etióp nemzeti legenda, egy tisztázatlan liaison
Történetekben, mármint azokban, amelyekben nők is szerepelnek, mindig igen sok az ellentmondás. Különösen igaz ez a szerelmi históriákra. A történet szereplői, valamint az őket körülvevők az események … Tovább »
NAGY ZOPÁN
Lázadás
(Montázs a tizenöt éve elhunyt I. B. Singer Mesüge című regénye nyomán)
Uramisten, szokatlanul hosszú és eseménydús ez a nap…
Ilyen az irodalom, ha ér valamit, csupa cselekmény.
Nem enged teret a közhelyeknek, a szentimentális
borongásnak…
Hogy ha … Tovább »
A Kossuth téri „forradalomról”
Spinozától származik a gondolat: ha embertársunkról ítéletet mondunk, abból bennünket lehet megismerni, nem embertársunkat.
Ahogy a televízió épületét felgyújtó tömeget látva magát a tömeget ismerhettük meg, és nem a televíziót, … Tovább »
„Az emberek nagy része azt se tudja Szlovéniában, mi fán terem a zsidó”
Szlovénia zsidóságáról
Bár sikerült Szlovéniában – ahol egy hitközségbe szerveződik az ország egész zsidósága – minden harminchatodik hitközségi taggal interjút készítenem, ez nem kunszt: a hitközségnek … Tovább »
„Költő vagyok, aki magyarul ír”
Uri Asaffal beszélget Csáki Márton
Uri Asaf kémikus végzettségű kutató, nyugdíjba vonulása óta azonban elsősorban költő és festő, akinek nemrég jelent meg negyedik kötete. Haifában született 1942-ben, ahová cionista szüleinek … Tovább »
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
II. rész
1939-ben mintegy 375 ezer zsidó élt az akkor 1,3 milliós Varsóban. Ma az 1,7 milliós lengyel főváros zsidó lakossága pár ezer fő lehet.
VAN IGÉNY ANTISZEMITIZMUSRA
Krakkóból az Ernest Malinowskiról elnevezett expresszvonattal … Tovább »
STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról
Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok között nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosságnak teret adó demokráciában gyakrabban … Tovább »
96 évet élt vagy féltucatnyi országban, a legtöbbet Magyarországon, Angliában és Kanadában.* A fasori Evangélikus Gimnáziumban, Bécs, Berlin, Párizs, Graz egyetemein tanult. Ezernyi verset írt és legalább annyit fordított – hatalmas műfordítói oeuvre-t hátrahagyva. Hitetlen zsidó … Tovább »
HELLER ÁGNES
A nem is olyan rejtélyes Irán
Irán egy ország, melyet az emberek többsége nem ért. Többnyire egy kalap alá szokták venni az arab országok többségével, így például Szíriával, a háború előtt Irakkal vagy esetleg Egyiptommal. Pedig perzsa ország, mely nem … Tovább »