Összesen 153 találat (21 - 40) : Dóka Milán.
Sergio Della Pergola nemrég nagy demográfiai felmérés eredményeit publikálta az európai zsidóságról. A munkát Daniel Staetskyvel a londoni Institute for Jewish Policy Research égisze alatt végezte; abban a jelenlegi folyamatokat történeti perspektívából vizsgálja.
Évszázadokon … Tovább »
Amióta a zsidók előtt megjelent az örökös reménység és örökös csalódás körforgásával járó integráció és emancipáció délibábja, azóta az öngyűlölet gazdag tárháza is megnyílt előttük.
Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy … Tovább »
Elöljáróban szeretném tisztázni azt, hogy mit értek cionizmuson általában, hiszen csak így lehet megfogalmazni azt, mi az, amiben a magyar állambiztonság, illetve a különféle pártszervek használata eltért attól, amit ma valamennyire is normatívnak tekinthetünk. A cionizmus tulajdonképpen … Tovább »
A felkérésre, hogy írjak a zsidó öngyűlöletről, minden előzetes megfontolás nélkül pozitív választ adtam. Zsidó öngyűlölet létezik, hiszen van róla szó – gondoltam –, s akkor magyarázatra is szorul.
Aztán megértettem, hogy a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Vajon azt … Tovább »
Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy előadásában, hogy a lengyelek számára a zsidók jelentik a másság, az idegen, az outgroup netovábbját. Ha a lengyelekkel szembeni antagonizmust, a „nem lengyelséget” akarják kifejezni, erre nincs jobb eszköz … Tovább »
Ahogy a náci megszállók 1944-ben kész letartóztatási listákkal jöttek Magyarországra, úgy 1940-ben, az angliai csata küszöbén „fekete könyvet” állítottak össze, mely egyebek közt a lefogni készült brit zsidók nevét és címét tartalmazta.
1940. július16-án Hitler kiadta … Tovább »
Ligeti Ernő munkásságából nemcsak a művek a fontosak, hanem társadalomszervezői, publicisztikai, szerkesztői teljesítménye is. Egyébként újságírói, történetírói munkái is rendszerint az esszé, a tudomány és a szépirodalom határmezsgyéjén állnak. Életműve egy fejezet a … Tovább »
A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »
75 évvel ezelőtt, 1944. június 16-án az egykori Budafoki Papírgyárban Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke kezdte meg a zsidó szerzők könyveinek megsemmisítését. Erről emlékezik meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az Ünnepi Könyvhéten.
„Hivatalos … Tovább »
1918 októberében a Monarchia csapatai beszüntették a harcot, Tisza István miniszterelnök bejelentette: „A háborút elvesztettük!”. Sokat szenvedett katonák tömegei özönlöttek haza a frontokról. Felelőst kerestek szenvedéseikért, amelyekről egyre inkább kiderült, hogy nem hozták … Tovább »
A hatalom által elismert egyházak/felekezetek ma bővelkednek állami támogatásokban. A vallást legitimációként használó kormánypolitika keretében a zsidó felekezetek is súlyos összegeket kapnak intézményeik működtetésére, sőt, gyarapítására. Ennek keretében újul meg 3.2 milliárdos … Tovább »
Köves Slomó válasza Gadó János cikkére
A „messiás” és a magyar kormány
Érdekes, a helyzetet részben – de hangsúlyosan csak részben – objektív pontossággal bemutató írást tett közzé minap Gadó János, a Szombat szerkesztője (A Rabbi, aki három nyelven beszél). … Tovább »
Kérdések Gadó Jánoshoz
A Köves Slomó által vezetett zsidó felekezet (EMIH) immár hivatalosan is felügyeletet gyakorol a Holokauszt emlékezete felett – legalábbis ami annak hivatalos, állami változatát illeti.
Megegyezés született a témában az államot képviselő Schmidt Mária illetve a zsidóság … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Füst Milán talán a leggyakrabban idézett, legismertebb mondata ez: „életrajzom sincs, csak munkarajzom van” – amely egyébként így hangzik az előző mondattal együtt, teljes kontextusban A feleségem történetének francia kiadásához csatolva (lefordítva természetesen): „Nem vadásztam … Tovább »
A zsidóság emlékhelyei élni tanítanak. Azt bizonyítják, akarattal, tudással, jóindulattal nagyon mélyről lehet magasra is jutni.
A pécsi Engel Adolf olyan szegény volt, hogy gyerekkorában karrierjét kihegyezett ceruzák árulásával kezdte. Egy fillérért becserélte az általa … Tovább »
Az orosz munkásmozgalom hívéből vált a cionizmus egyik vezetőjévé, fémipari munkásból a hagyomány elleni lázadás írnokává, a baloldal egykori szekuláris szentjéből elfeledett lexikoni bejegyzéssé. Új kezdeményezés kísérli meg feléleszteni Berl Kacnelszon, a baloldali cionizmus 130 éve született szószólójának emlékezetét.
Körner Andrással beszélget Várnai Pál
A New Yorkban élő Körner András építésznek indult, de az utóbbi évtizedekben többnyire zsidó társadalomtörténettel foglalkozik. Eddig hét könyve jelent meg. Önéletrajza írása, a Vonakodó zsidó fejlődésregény, amelyben … Tovább »
Kritikusai szerint „nyilas rabbi” volt, megmentettjei szerint a holokauszt „szent embere”. Harminc éve hunyt el Berend Béla, egykori szigetvári főrabbi.
A londoni Wiener Library könyvtárában található egy philadelphiai munkavégzési engedély 1948-ból. A dokumentum egy bizonyos … Tovább »