Első látásra nem könnyű valami rendszert, értelmet felfedezni (a cinizmuson kívül) a kormány zsidókkal kapcsolatos kommunikációjában.

Hogyan értelmezzük a kormányzati politika olyan lépéseit, mint egyfelől az Auróra közösségi központ zaklatása, Horthy Miklós méltatása … Tovább »

A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »

Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.

Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?

1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »

Harmadízben találkozott Heisler András, a Mazsihisz elnöke a zsidó média[1] képviselőivel, kötetlen eszmecserén.

Bolgár Dániel Miért van olyan sok magyar zsidó olimpiai bajnok? című írása olyan témát érint, amelyről pár éve magam is írtam.[1] Cikkemben egyrészt a magyar zsidó olimpiai bajnokok sikereinek okát, másrészt a sikerek értelmezéseit tártam fel.

Nagy figyelmet fordítottam … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

„A jövőben […] azokat a fiatalkorúakat, akikről megállapítást nyer, hogy a zsidó fajhoz tartoznak, kivétel nélkül el kell távolítani az összes alsó-, közép- és felsőfokú iskolából.” (1938)

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

…az olasz zsidók számára.

Lázár György “Olivetti-a szocialista nagyiparos” című írásában meglepő mondat szerepel: “Pedig Olaszországban az antiszemitizmus szinte ismeretlen volt, békében élt a kicsiny zsidó közösség.”

Ez az állítás meglepő, mert a gettó (ghetto) maga … Tovább »

 Elmaradt séták Belgrádban

A Szombat 2014 márciusi számában jelent meg Tamás Gáspár Miklós Már megint magyarzsidómagyar című írása. Galántai László erre írott, alább közölt reflexiója a Pilpul.net weboldalon jelent meg, kiváltva a megbírált szerző válaszát, majd a Pilpul.net szerkesztőinek kommentárját.
Jelen … Tovább »

Válasz György Péter Magyar Narancsban megjelent cikkére.

Az identitás szabad konstruálásának elve értékes, felvilágosult eszme. Az önazonosság megválasztásának lehetséges stratégiái, a tájékozódás a megválasztott identitások sokaságában a modern kor érdekes, sokszor terhes … Tovább »

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Ha valami, hát a hetvenkedés nem jellemző rá, aki most töltötte be a 70-et. Nem jellemző rá kelet-európai kislétünk gyakori kisszerűsége.

Úgy gondolom, ha itt élte volna le az elmúlt évtizedeket, s nem az Egyesült Államokban, akkor is a polgári jó modor, a polgárság kultúrája, … Tovább »

Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával