Összesen 26 találat (1 - 20) : Claude Lanzmann.
A kortárs önéletrajz-kultúra képlékeny jelenségcsoport. Lépten-nyomon önéletrajzokba botlunk – ebből az állításból indul ki Gács Anna A vágy, hogy meghatódjunk c. könyvében, rátapintva napjaink aggasztó önéletrajzi boom-jára.
Az önéletrajz régi keretei leomlottak. … Tovább »
Mi marad Auschwitzból? – kérdi Giorgio Agamben, korunk egyik legismertebb filozófusa. Válasza Ami Auschwitzból marad című kötete alcímében olvasható: az archívum és a tanú. Az olasz gondolkodó talán legtöbbet idézett könyve húsz évvel a megírása után is aktuális.
A Kijárat … Tovább »
Könyvem – úgy hiszem – élettörténetemnek, tudatosodásomnak és monomániás érdeklődésemnek is a tükre. Diktatúrába születtem bele, a kiszolgáltatottság, a szabadság hiánya – és a (Tonio Kröger-i) kirekesztettség – alapvető létélményem volt.
Ezért is érdeklődtem … Tovább »
Kilencvenkét éves korában elhunyt Claude Lanzmann francia író, újságíró, filozófus, a holokauszt történésze és dokumentumfilmese, a Soá (Shoah) című világhírű, kilenc és fél órás dokumentumfilm készítője.
Erről számolt be csütörtökön a Le Monde című napilap.
“Kár … Tovább »
Török Ferenc 1945 című alkotása nyerte el a holokauszttal kapcsolatos művészi alkotásoknak járó Avner Salev Jad Vasem elnöki díjat a 34. Jeruzsálemi Nemzetközi Filmfesztiválon.
A nagy presztízsű rendezvény, melynek fő szervezője és helyszíne a Jeruzsálemi Cinematheque, 10 … Tovább »
Berlin: Élete 89. évében elhunyt Angelika Schrobsdorff zsidó származású német író, Claude Lanzmann, a Shoah rendezőjének volt felesége. Egyik legnagyobb sikere a Te nem vagy olyan, mint más anyák című, édesanyjáról írt műve.
Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.
Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?
Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »
„Izrael kihagyott egy Oscar-díjat”- közölték az izraeli televízióban már a Saul fia Cannes-i nagydíja elnyerésének bejelentése után. A kissé kaján megjegyzéssel arra céloztak, hogy az izraeli filmipar elutasította a rendező kérését a film finanszírozására. A kritikusok igen … Tovább »
Nemes Jeles László rendező első nagyjátékfilmjét számos német nagyvárosban bemutatják, köztük Berlinben, Hamburgban, Kölnben, Lipcsében, Münchenben és Stuttgartban.
A többi között Golden Globe-díjas és a cannes-i filmfesztivál nagydíjával elismert alkotás több jó kritikát … Tovább »
A Holokauszt-témájú filmek 1959 óta csaknem harminc Oscar-díjat nyertek.
Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita
A The Guardian 50-es listáján azok a filmek szerepelnek, amelyek idén kerültek a mozikba az Egyesült Államokban.
Az első helyen végzett Saul fiát szívszaggató holokausztdrámának nevezik, és megjegyzik, hogy a holokauszt témája eddig szinte minden rendezőn kifogott. Ez igaz … Tovább »
Részlet az író-filmrendező önéletrajzából
A zsűri tagjai elragadtatottan nyilatkoztak a filmről. Sophie Marceau elmondása szerint soha nem látott még olyan filmet, mint a Saul fia, mely tegnap este elnyerte a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i fesztiválon a technikai Vulcain-díjjal egyetemben, miután a FIPRESCI-díjat és a francia Francois Chalais is begyűjtötte.
Éjjel is játsszák az új darabot
Éjszaka és köd, Az élet szép, az Életvonat és még sokáig sorolhatnánk a holokauszt-filmek sorát. Újabb és újabb alkotások születnek, újabb és újabb kérdések merülnek fel. „A történelemnek van egy pillanata, amikor megáll” – mondta Claude Lanzmann, a Shoah rendezője. Megáll, és máshogy folytatódik. Az emberiség létezése során a holokauszt viszonyítási pont marad és annak is kell is maradnia.
Az outsider bolgár Irina Bokovának az UNESCO élére történt megválasztásában Kairó a „civilizációk összecsapásának” újabb megnyilvánulását látja. Az antiszemitának ítélt kijelentései miatt viták kereszttüzébe került egyiptomi Faruk Hoszni elleni többhetes kampány kifizetődőnek bizonyult, de bizonyára fájó nyomokat fog hagyni maga után.
Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.
Forrás: Hírextra 2008. június 20. Mégsem kell a jövő tanévtől minden francia tízéves kisiskolásnak megtanulnia egy vele egykorú, a holokausztban elpusztult francia gyerek személyes történetét, ahogy azt Nicolas Sarkozy államfő javasolta még februárban, az elnöki ötlet megvalósítására … Tovább »