Összesen 244 találat (181 - 200) : CEU.
“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”
Az antiszemita cselekmények száma Magyarországon nem magasabb, mint máshol Európában, de a hatékony jogi védelemre szükség van.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kommunista rendszer ügynökmúltjának teljes feltárását szorgalmazza, irattára pedig nyitva áll a kutatók előtt – mondta szerdán Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a Hitvallók és ügynökök című, a katolikus egyház ügynökmúltjával foglalkozó film bemutatása kapcsán.
Az antiszemitizmus modern formái az összes európai országban megfigyelhetőek – mondta Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója szerdán Budapesten egy nemzetközi konferencián, hozzátéve, a több száz éves antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában.
A Közép-Európai Egyetem (CEU) együttműködve Izrael Állam, az Egyesült Államok, a Holland Királyság és a Lengyel Köztársaság Nagykövetségével, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal 2009. március 18-19. (szerda-csütörtök) között nemzetközi szimpóziumot tart Antiszemitizmus a jelenkori Európában címmel.
A KONFERENCIA PROGRAMJA
8.45 – 9.30
Regisztráció
9.30 – 9.45
Köszöntő
Szőnyi Andrea kuratóriumi elnök,
Zachor Alapítvány
A konferencia hivatalos megnyitója
Arató Gergely Oktatásért Felelős Államtitkár,
Oktatási és Kulturális Minisztérium
9.45 – 10.30
Az előítéletek … Tovább »
Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
A zsidó közélet ismerete nagy mértékben segítette a munkámat. Sok élő kapcsolattal érkeztem Izraelbe, ami főleg az első időben jelentett előnyt. A magyarországi zsidó közösségnek szorosak a kapcsolatai Izraellel, számos projekt és program fut, amelyeknél szintén fontos volt, hogy nem kellett a szereplőkkel ismerkednem.
A fenti gondolat egy ukrajnai rabbi száján szaladt ki egy helyi televíziós műsorban, egy Muhammad Asadról szóló beszélgetésben. Kijelentésének alanya Leopold Weiss néven látta meg a napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd a zsidó hitet elhagyva az iszlám 20. századi történelmének egyik jelentős alakjává vált. Az életéről szóló film megtekinthető a héten kezdődő Verzió fesztiválon.
Péntek este, Budapest. Dugig megtelik a Vörösmarty mozi nagyterme; van, aki a pótszékekért harcol, a többiek a földre ülnek.
Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik?
A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.
A közös zsidó-keresztény örökség című írásában Yeshayahu Leibowitznak mindenben teljesen igaza van, amennyiben „kereszténységen” a 2-20. századokban e néven megvalósult történelmi képződményt értjük – és egyáltalán nincs igaza, ha e szót az Újszövetségben leírt kereszténységre vonatkoztatjuk.
Az ördöggel, azaz Eichmann-nal cimborált Kasztner Rezső, amikor sikerült 1944 végén a náci megszállás miatt reménytelen helyzetben lévő másfélezer prominens magyar zsidót (és saját családjának tagjait is) vonatra ültetni és a biztonságos Svájcba menekíteni.
“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”
Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!
Hölgyfórum/2008. június 12. Ma ünnepelhetné 79. születésnapját Anne Frank, akit az Anna Frank naplója címmel kiadott, a II. világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé. Annelies Marie “Anne” Frank 1929. június 12-én született egy frankfurti zsidó család második … Tovább »
Gárda-per szigorú biztonsági intézkedésekkel Forrás: Népszabadság Online 2008. május 19. A Magyar Gárda perében a második tárgyalást tartották ma a Fővárosi Bíróságon. Nyolc beavatkozó jelezte eddig, hogy peres félként kíván részt venni az ügyészség kontra Magyar Gárda polgári … Tovább »
Forrás: Népszava 2007. december 15. / Várkonyi Tibor Kenyeret vásároltam a már csak nevében nosztalgikus Szent István körúti pékboltban. Régen nem az igazi már, de az illat! Átmentem aztán a túloldalra az újságoshoz, akinek kis kuckójától néhány méterre a könyvárus kínálja … Tovább »
2007. szeptember 16. Lányi Eszter, aki novembertől kulturális szakdiplomataként dolgozik Tel-Avivban, lapunknak elmondta, az újonnan létrehozott poszton a tradicionális magyar kulturális exportcikkek és a magyarországi zsidó kultúra mellett a kortárs kultúra 21. századi hívószavaival … Tovább »