Egy bátor spanyol diplomatára emlékezve

“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.

Egy fotográfus története, aki… Nem: egy férfi története, aki… Nem: egy szerelem története, ami… Vagy több szerelem története, amik egymással… Vagy egy ország története, ami… Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.
(Kemény István) 

“Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul.”

A véres párizsi merényletek után a muszlim vallási vezetők, az imámok felé fordult a francia közvélemény figyelme, mert sokak szerint a radikális imámoknak meghatározó szerepük van az erőszakra uszításban. A Le Monde cikke összefoglalja a muszlim vallási vezetők és a szekuláris … Tovább »

„A közösség élő kölcsönös kapcsolatokból épül,
s az építő ennek élő és hatékony középpontja.”
(Martin Buber)

Jó érzés szombat este egy olyan filmet nézni, amelynek fontos üzenete van, mégis könnyed körítéssel tálalja azt a rendező. Ghazi Albuliwi moziját az Izraeli Filmhéten láthattuk.

Végre mi is megfogtuk az Isten lábát. Van gázunk. Sokat érő gáz, a dollár milliárdok csak úgy repkednek a levegőben, ha róla beszélnek. És nem tízesével, hanem minimum százasával. Gazdag ország lettünk.

Na, végre, mondom magamnak, ez is eljött, az én országom. Az araboknak … Tovább »

“(Ha) a rablók learatták a (termés) felét, aztán ő (a gazda) a másik felét, szegletet ad az általa learatott termés után.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Az Izraeli filmhét vendége volt Eran Riklis, az egyik legismertebb izraeli filmrendező, akinek „Táncoló arabok” c. filmjét láthatta a magyar közönség.

Mostani filmjének és több korábbinak is izraeli arabok a főszereplői. Valójában őket araboknak vagy palesztinoknak kell … Tovább »

Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.

Dés Andrással beszélget Ayhan Gökhan

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

Részlet Sayed Kashua – angolul Second Person Singular címen megjelent regényéből. 

A Negyed7Negyed8 Fesztivál 2015 hanukai kiadásának vallási, ünnepi programjai (dec. 6-14.)

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

„Most talán jobban megértik majd az izraelieket” – mondta Dan Diamant. A Tel-Avivban élő újságíró és idegenvezető rendszeresen publikál különböző zsidó témájú lapokban, és elég markáns véleménye van Izraelről és a terrorizmusról. „Ha van ország, amelynek polgárai évtizedek óta kénytelenek együttélni a terrorral, akkor az Izrael. Igen, van olyan, hogy egy őrült hátba szúr valakit az utcán, fényes nappal, de őrültek mindenhol vannak – vallja Dan Diamant. – Ettől nem áll meg az élet. Mi azt mondjuk: mit csináljunk? Bújjunk az ágy alá? Mit gondolnak, most jobb lenne bárkinek Párizsban vagy Brüsszelben?”

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””