„Az utak készen állnak, de még kevesen járnak rajtuk”

Írta: Békefi Judit - Rovat: Politika

Konferencia a magyar-izraeli kapcsolatokról.

Izrael és Magyarország között 25 éve kiegyensúlyozottak, de igencsak bővíthetők a kapcsolatok kulturális, gazdasági és személyes téren egyaránt. Ezt a témát taglalta a Kidma és a Maccabi közös szervezésében megvalósult konferencia február 17-én, a Paulay Ede utcai Izraeli Kulturális Intézetben.

A konferencián az alábbiak szólaltak fel: Ohad N. Kayner nagykövet helyettes, Izrael budapesti nagykövetségén, Rada Csaba a Külgazdasági és Külügyminisztérium Közel-Kelet és Észak-Afrika főosztályának vezetője, Krekó Péter politikai elemző, Korányi László a Nemzeti Innovációs Hivatal korábbi elnökhelyettese, a Technopolitan Zrt. vezérigazgatója.

Ohad N. Kayner elmondta, hogy nem régen van Magyarországon, előtte Isztambulban szolgált, mint nagykövet-helyettes. Összehasonlítani sem lehet a török-izraeli és a magyar-izraeli kapcsolatokat – hangsúlyozta. A török-izraeli kapcsolatokon nagyon sok a javítani való, annak ellenére, hogy hajdan Törökország volt az első iszlám állam mely elismerte Izraelt.

Beszédében kiemelte, hogy ugyan még mindig kevés a konkrét együttműködés Magyarország és Izrael között, de jó úton halad a kapcsolatok építése. Gyakoriak például a miniszteri szintű látogatások – oda-vissza. Az utak készen állnak, de még kevesen járnak rajtuk.

DSCF6323

Ohad N. Kayner (A szerző felvételei)

Rada Csaba megemlékezett egy tavalyi évfordulóról: Izrael és Magyarország 25 éve újította fel diplomáciai kapcsolatait. Kitért a hazai zsidóság, illetve az izraeli magyar ajkú zsidó közösség kulcsfontosságú szerepére a két ország kapcsolatának erősítésében. Különösen jól működik a gazdasági diplomácia: Magyarországot külgazdasági attasé képviseli az izraeli magyar követségen; magyar kereskedőház nyitott irodát Tel-Avivban, így kormányzati szinten is bátorítják a cégek kapcsolatait. Innovációs együttműködéssel is próbálkoznak a két ország között.

Jobban érzékelhető a kulturális diplomácia: több kulturális eseményt is rendeznek évente mindkét országban, melyeken a másik államot mutatják be, ismertetik meg a helyi közönséggel. Ilyenek voltak a magyar napok Izraelben.

Rada Csaba kiemelte, hogy Magyarország nem bátorítja az Izraellel szembeni kritikus hangokat az EU fórumain.

DSCF6326

Krekó Péter

Krekó Péter politikai elemző rámutatott, hogy a magyar politikai pártok általában jó kapcsolatra törekszenek Izraellel – persze a Jobbik kivételével, melynek politikáján a cukiságkampány sem változtatott. A fentiek következtében a magyar politikában ma már nem megosztó az izraeli-palesztin viszály, a magyar közéletet ez a kérdés nem foglalkoztatja.

De mivel „a jó kapcsolatok unalmasak”, időről időre felmerülnek vitás kérdések, mint a különféle emlékművek, vitatott személyekről történő megemlékezések. Ezek azonban gyorsan jönnek és gyorsan el is múlnak. .

*

Végül Korányi László innovációs szemszögből szólt hozzá a két ország viszonyához.

Felhívta a figyelmet, hogy az EU-ban kevés igazán jó startup cég működik. Nagyon nagy a különbség abban, hogy miként kezelik a startup cégeket Izraelben, illetve az EU országaiban. Az EU-ban létrejövő startup cégek többsége csak a hazai piacra koncentrál. Az izraeli startupok viszont nem a saját piacra koncentrálnak: ott indulnak ugyan, de gyorsan kilépnek a nemzetközi színtérre.

Kiemelte a Startup Hub (kb. központ) jelentőségét. Ezek olyan városok, melyek valóságos keltetői a startup cégeknek. Izraelben Tel-Aviv ilyen város. Budapest is szeretné ezt az utat követni, igazi hamisítatlan Startup Hub lenni – hangsúlyozta.

Mi minősül „nemzeti” startup-nak? Például a prezi vagy a pocket guide nem itt készült, de a kitalálói magyarok. Korányi László mindazonáltal magyar startup-nak nevezte a két, új találmányt létrehozó céget.

DSCF6327

Korányi László

Nagy a különbség a magyar és izraeli innovációs háttér területén: Izraelben nagyon magas az e téren befektetett tőke, a startup világ állandóan nő és fejlődik. Magyarországon kevés a befektetés, ez az ágazat még gyerekcipőben jár.

Az izraeli modell nem igazán másolható, de egyes elemire mégis érdemes odafigyelni: globálisan gondolkodik; a hadsereg szerepe igen kiemelkedő, ami rányomja a bélyeget a kutatás irányára is; a holnap problémáinak megoldásán dolgozik, nem jellemzik sem a túl hosszú, sem az azonnal elérhető célok; még a jiddise mame szerepe is fontos, akik már arra is büszkék, ha a gyerekük nem orvos, vagy ügyvéd, hanem startupper. Ezek adják az izraeli minta egyediségét. Ugyanakkor vannak adaptálási lehetőségek. Ilyen a már meghonosított kockázati tőke program, vagy a Gazella program, mely egy technológiai inkubátor: „bölcsőt” nyújt az új lehetőségeknek ebben az innovatív világban.

Magyarország és az EU-ban is működnek olyan kooperációs programok, amelyek a startup-központtá válást kívánják előmozdítani. Ilyen a magyar-izraeli K+F pályázat (mely lényegében a közös munkára a közös alkotásra buzdít), az EU-s pályázati együttműködések (a Horizont 2020-ban Izrael teljes jogú partner) vagy a mobilitási és együttműködési programok, mint az Erasmus és társai.

A jövő útjai nagyjából már ki vannak építve, vannak jó lehetőségek, már csak élni kell vele.

 

támogatás