Összesen 42 találat (21 - 40) : Bürger György.
1943. július elején váratlanul összehívták – rajtunk keresztül – a családtagjainkat, szülőket, feleségeket, egy Szőregen lévő ház udvarába, és egy Todt-ezredes arról tartott előadást, hogy rövidesen a szerbiai Borba indulunk, ahol a magyar állammal kötött megállapodás alapján a rézbányában fogunk dolgozni, és az általunk végzett munka ellenértékeként Magyarország rezet kap cserébe.
Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.
Bár a szimpóziumra meghívott vendégek között komoly nézetkülönbségek voltak, a Mazsihisz – melynek képviselői nem fogadták el a meghívást – szinte mindenkitől megkapta a magáét. A zsidó érdekképviseletről szóló, lapunk által szervezett eszmecserére május 11-én vasárnap került sor a Bálint Házban.
A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.
2007. augusztus 8. / Kőszeg Ferenc Kerek egy hónappal ezelőtt a Salm grófok pompás barokk kastélyának a konferenciatermében ültem, 25 kilométerre Prágától, a pódiumbeszélgetéshez odakészített asztal mögött. Mellettem Ján Èarnogurský, egykor Csehszlovákia miniszterelnök-helyettese, … Tovább »
Feljegyzések Berlinből
A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg negyedben – ahol … Tovább »
Egy név – egy áldozat
Holocaust emléknap, 2002
Az idei Holocaust emléknap eseményei közül kiemelkedett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére a Terror Háza előtt tartott megemlékezés: mintegy nyolcvan ember olvasta föl két órán keresztül a Vészkorszak … Tovább »
Kétezer év zsidó-német történelem
Szeptember 9-től egy héten keresztül tartott a berlini zsidó múzeum megnyitójának ünnepségsorozata. Helyhiány miatt vasárnap még csak a nagyszámú díszvendég-sereg tekinthette meg a kiállítást, a sajtó képviselőit is csak egy nappal … Tovább »
Ízlések és szempontok
Két prózaantológia
(Itt nincsenek pillangók? Mai zsidó próza. Válogatta Pécsi Katalin. Bp. PolgART Kiadó, 2000, 461 old., 2990 Ft)
(Budapesti aggadák. Holocaust utáni próza. Összeállította Kőbányai János. Bp. Múlt és Jövő Kiadó, 1999, 343 old., … Tovább »
Prés alatt
„Izrael mellett több és bátor kiállást akarunk”
Az itt közölt jelentések ugyanabból a „Jubilálók” fedőnevű, négy dossziét tartalmazó vizsgálati anyagból származnak, mint a tavaly novemberi számunkban közölt szemelvények. A különböző utalások még legalább … Tovább »
Zsidó sorsok magyar színpadon
Konferencia-összefoglaló
1999. december 4-5-én rendezte meg szerkesztőségünk a Zsidó sorsok magyar színpadon című konferenciát. Tizenöt előadást hallgatott meg a rendkívül heterogén közönség: a publikum soraiban újságírók és színházi szakemberek … Tovább »
Nagy András
Sorsok és színpadok
A „Zsidó sorsok magyar színpadon”
című konferencia elé
Kováts Adél mászik a falon, nem is mászik, inkább lebeg, odatapad, átfordul, zuhan, megáll, ügyessége szinte akrobatikus – majd leereszkedik, enged a gravitációnak, de csak egy kissé, … Tovább »
February 1999 Issue
Dr. Dávid K. István: Gyertyák a Nyugati téren
Dr. Rácz Egon: Vandál munka
(Rajki András – Várai Emil): Az évszázad műkincsrablása
Bitter István: “Zsidó betegségek”
Dr. Kárpáti Róbert: A zsidóság körében előforduló néhány gyakoribb betegség és ezek jellemzői
A … Tovább »
Summary
Our magazine has organised a three day film festival which presented close to forty Hungarian films on Jewish topics. Our February issue contains a summary of the conference related to the festival. On the basis of the lectures one can draw the conclusion that Jewish characters rarely … Tovább »
A Mazsike tizedik születésnapján
November végén bensőséges ünnepségen emlékezett vissza a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tíz évvel ezelőtti megalakulására. Székely Gábor elnök ünnepi köszöntőjét követően a Goldmark teremben, mintegy kétszáz fős közönség … Tovább »
Elfogult beszámoló a nyári zsidó fesztiválról
Pécsi Katalin mustrája
Öröm
Egy zsidó fesztivál -„mint olyan” – jó dolog: lehet várni és készülődni rá, aztán ha már itt van, a színhelyeken számba lehet venni a barátokat és üzletfeleket, volt tanítványokat és jelenlegi … Tovább »
Thury Levente: Meghívás egy álomba
Némafilmek Palesztináról
Tanulhat az egész család
G. Gy.: Zsidónak lenni – egyszerűen
Varga Balázs: Üzenetek a múltból
Surányi Vera: Hitler mezében III. Richárd
A zsidó filmek vonzzák a nézőket
A pajeszos kobold
Vidra Zsuzsa: Virul a dokumentumműfaj, … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Huszonhat évvel ezelőtt, karácsony éjszakáján a kölni zsinagógára horogkeresztet és a hitlerizmus kezdetén elterjedt szöveget mázoltak: Zsidók, mars ki! Egy közelmúltban megjelent német könyv leleplezte a tettet és a rákövetkező évek antiszemita jelenségeinek szervezőit.
Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »