Zsidó civilszervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket.

Anne Frankról Iránban a nyilvánosság előtt nem beszélnek, mivel az ország politikai vezetői nyíltan megkérdőjelezik, illetve tagadják a holokausztot.

Az Anna Frank akkor és most (Anne Frank: Then and Now) című dokumentumfilmet egy vidéki moziban vetítették le, filmes diákoknak … Tovább »

A Soá emlékezete, ami korábban a dél-afrikai zsidó közösség belső ügyének számított, mára az apartheid-örökség felszámolásának fontos eszköze lett.

Afrika déli fertályára nagyobb számban a XIX. és XX. század fordulóján érkeztek zsidók, főként a gyémánt- és … Tovább »

Zsidó civil szervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A Zachor Alapítványtól Szőnyi Andrea igazgató, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány nemzetközi oktatási főtanácsadója és magyarországi képviselője válaszolt kérdéseinkre. 

Mire … Tovább »

Éles kritikák érték azt a holland céget, amely a világszerte nagy népszerűségnek örvendő szabadulós játék egy szobáját Anne Frank rejtekhelyének mintájára rendezték be.

Egy szabadulós játék során a látogatóknak az a feladatuk, hogy különböző rejtvények, feladványok … Tovább »

Nemes Jeles László rendező első nagyjátékfilmjét számos német nagyvárosban bemutatják, köztük Berlinben, Hamburgban, Kölnben, Lipcsében, Münchenben és Stuttgartban.

A többi között Golden Globe-díjas és a cannes-i filmfesztivál nagydíjával elismert alkotás több jó kritikát … Tovább »

Seress Rezsőnél tragikusabb sorsú magyar zenész talán nem is létezett: az egyetlen magyar világsláger zeneszerzőjeként Amerikában dúsgazdag lehetett volna, ő mégsem ment, helyette inkább az itthoni nyomorgást választotta, fél vesével, a szeretett hetedik kerületben. A Szomorú vasárnap valóságos öngyilkossági hullámot indított szerte a világban, a dal korra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait. Végül Seress Rezső maga is véget vetett életének.“Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek?” – tette fel a költői kérdést Seress Rezső, az egyetlen igazi magyar világsláger gazdája. A Szomorú Vasárnap több mint nyolcvan éve indult el hódító útjára, és Goethe Wertherje után ismét divatba hozta az öngyilkosságot.

A Holokauszt-témájú filmek 1959 óta csaknem harminc Oscar-díjat nyertek.

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Bár a jogvita még nem zárult le, szabadon hozzáférhetővé tette az interneten Anne Frank naplóját Olivier Ertzscheid, a Nantes-i egyetem kutatója és Isabelle Attard zöldpárti képviselő, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Péntek óta holland eredetiben a teljes napló olvasható … Tovább »

Egy igazán patinás közép-európai nagyvárost rendszerint középkori zsinagóga is fémjelez: Prága, Krakkó, München, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Maribor, Sopron, Buda – büszkén demonstrálják, hogy történelmük és toleranciájuk gyökerei milyen mélyre nyúlnak.

Sőt, a mindenkori városvezetés igyekezik helyreállítani és bemutatni e zsidó imahelyeket, még akkor is, ha az nagyobb erőfeszítést igényel régészet, földmunkák és építkezés vonatkozásában – esetleg mélyen a föld alatt, mint Bécs esetében. Egy ilyen épület fontos része a város imázsának.

Az ellenzéki Munkapárt új csillaga, a harminc éves Sztáv Safír vázolja, mi a megoldás szerinte az ismét fellángoló palesztin erőszakra.

Az ellenzéki képviselőnő Benjamin Netanjahu Kneszetben elhangzott beszédére válaszolt. Ezt a baloldali felfogást bírálta Jáir Lapid, jobboldali … Tovább »

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Nicole Kidman tudós lesz Londonban: az ausztrál csillag 17 év elteltével áll újra színpadra a brit fővárosban, ahol a DNS-kutatásban úttörő eredményeket elért Rosalind Franklinről szóló darab főszerepét játssza szeptember 5. és november 21. között.

Marosi Katalin (a szerző felvétele)

A holokausztról írja legújabb könyvét Marosi Katalin, aki csupán idén lesz 18 esztendős. Négy könyve megjelent nyomtatásban, több ebook formájában, egy musical szövegkönyve két színháznál vár elbírálásra.

Igazán termékeny … Tovább »

Németországi látogatása utolsó napján II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg felkereste a bergen-­belseni egykori koncentrációs tábor helyszínén kialakított emlékhelyet. Ephraim Mirvis főrabbi, aki elkísérte a királynőt a vizit egy részén, elmondta, a nemzetközi zsidó közösség … Tovább »

Több millió halálos áldozat, szétszakított családok, koncentrációs táborok, bujkálás a végzet elől. A holokauszt traumáját sokan sokféle képen próbálták feleleveníteni, ezzel egyfajta eszmei hagyatékot, tanulságot átadni az utókornak. Na, és ha valaki úgy gondolja, … Tovább »

“Hogyan lehetne megvalósítani a miniszterelnök által meghirdetett zéró toleranciát?”

Anne Frank naplója a Metró Galériában

Metró Galéria / megnyitó