Ajánlások és buzdítás a magyar kormánynak antiszemitizmus ügyben

Írta: Mika Klára - Rovat: Politika

“Hogyan lehetne megvalósítani a miniszterelnök által meghirdetett zéró toleranciát?”

 

Budapest, 2015. június 18. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) megbeszélést folytat Michael Georg Linkkel, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája igazgatójával (b2) Budapesten 2015. június 18-án. A találkozón részt vett Andrew Baker rabbi, a soros EBESZ-elnökség antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó személyes megbízottja (b) is. MTI Fotó: KKM

Andrew Baker rabbi és Michael Georg Link tárgyal Szíjjártó Péterrel (MTI Fotó: KKM)

A politikai vezetők határozott fellépésére van szükség az antiszemitizmus terjedésének megfékezéséhez – hangsúlyozta Michael Georg Link, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának igazgatója és Rabbi Andrew Baker, az EBESZ antiszemitizmus ügyekben illetékes megbízottja.

Link és Baker kétnapos látogatásuk során a külügyminiszterrel, az emberi erőforrások miniszterével, a civil szféra és a magyarországi zsidó közösség képviselőivel folytattak egyeztetéseket.

„Az EBESZ kötelezettségvállalások hangsúlyozzák a politikai vezetők kulcsszerepét az antiszemitizmus megfékezésében, de a szavak nem elegendőek, cselekvésre van szükség” – hívta fel a figyelmet Michael Georg Link. „Magyarországon van esély ilyen vezetők fellépésre, ugyanakkor aggállyal figyeljük az antiszemita megnyilvánulásokat a közéleti vitákban. Azért vagyunk itt, hogy megvitassuk, mit tehetnénk a pozitív változás érdekében és hatékony választ találjunk az antiszemitizmus kihívásaira.”

A magyarországi zsidó közösség a legnagyobb Közép-Európában – kezdte Baker rabbi – mely ma virágzik és reneszánszát éli. Sajátossága, hogy tagjait túlnyomó többségben a Holokauszt túlélői és gyermekeik alkotják. Amikor az antiszemitizmusról beszélünk, ennek az Európában egyedülálló közösségnek a biztonságáról, tagjainak testi-lelki épségéről van szó.

„Az antiszemitizmus, mely Magyarországon sokkal inkább szélsőséges retorikában nyilvánul meg és kevésbé erőszakos cselekedetekben, félelemérzetet és bizonytalanságot kelt sok magyar zsidó emberben” – folytatta Baker rabbi.

„Az elmúlt években nagy sajtóvisszhangot kiváltó projektek némelyike láttán úgy tűnt, a kormány nem kíván szembenézni a múlttal. Ez különösen kényes ügy, mivel a magyarországi zsidó közösséget szinte kizárólag Holokauszt túlélők és leszármazottaik alkotják.”

Baker rabbi üdvözölte a tényt, hogy Magyarország vette át a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztét. Elismerősen nyilatkozott arról, hogy a Sorsok Háza ügyében a zsidó szervezetek képviselőit is bevonják a kormány munkájába, értékelte a kormány hozzáállásában tapasztalható változást az elmúlt évben.

A rabbi ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Balog Zoltán a dachaui koncentrációs táborban tett beszédének bizonyos részletei is azt tanúsítják, hogy Magyarországnak még sok a teendője a Holokauszt feldolgozása terén.

Baker rabbi üdvözölte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lépését, hogy a Holokauszt oktatását bevették a tananyagba és hangsúlyozta: az antiszemitizmus megfékezésében nem csak a kormány, de a civil társadalmon is nagy kihívással néz szembe.

A Koppenhágában, Párizsban és Brüsszelben elkövetett zsidóellenes merényleteket említve figyelmeztetett, hogy a schengeni Európában nyitottak a határok, így egyetlen ország zsidó közössége sem érezheti magát teljes biztonságban, még akkor sem, ha viszonylag biztonságosnak tűnik a közösség élete. Egy válságkezelő program előzetes kidolgozásával kell felkészülni az esetleges támadásokra, s okvetlenül szükséges a zsidó intézmények és gyülekezetek fizikai biztonságát garantáló óvintézkedések meghozatala.

Link és Baker rabbi Szijjártó Péter külügyminiszterrel és más kormányhivatalnokokkal megvitatták, milyen konkrét intézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy megvalósítsák a miniszterelnök által az antiszemitizmus ellen meghirdetett “zéró tolerancia” elvét Magyarországon.

Link megemlítette, hogy a jövőbeli együttműködés előmozdítása érdekében egy konkrét pontokat és cselekvési tervet tartalmazó javaslatot adott át a kormány tisztségviselőinek. Ennek főbb pontjai a nemzeti tanterv reformja, a magyarországi kisebbségekkel szemben elkövetett bűncselekményekről jelentéstétel az EBESZ-nek, az emberi jogok középpontba helyezése a jogszabályalkotásnál és a történelmi eseményekről alkotott hivatalos álláspont felülvizsgálata.

A nemzeti tantervben a zsidó civil társadalmi szervezetek javaslatainak beiktatását és – ahol szükséges – a tananyag felülvizsgálatát szorgalmazták, mivel az oktatási programban továbbra is szerepelnek antiszemita elemek és antiszemita szerzők.

Link igazgató a más országokban sikeresen alkalmazott Anne Frank Ház oktatási program használatának a lehetőségét ajánlotta fel Magyarországnak, s elmondása szerint pozitív visszajelzést kapott.

Az EBESZ igazgatója második javaslati pontjában arra tért ki, hogy Magyarország milyen módon tesz jelentést az országban tapasztalt gyűlöletbeszédekről és a fajgyűlölet motiválta bűncselekményekről. Jelenleg a jelentéstétel kizárólag nemzeti szinten történik, Link szükségesnek találta, hogy Magyarország az EBESZ-t is tájékoztassa a jövőben.

Javaslatuk harmadik konkrét pontjaként szerepelt, hogy az EBESZ segítségnyújtást vállalna az emberi jogi területen bűnüldözéssel foglalkozó szakértők képzésében. Véleménye, hogy emberi jogok védelmének kellene a biztonságpolitika központjában állnia.

Link kitért a történelmi események értelmezésének a problémakörére is.

„Úgy gondoljuk, fontos és szükséges megemlékezni a Holokauszt 600 ezer magyarországi áldozatáról, de azt is egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a Horthy-rendszer és a társadalom, legalábbis egy része, bűnrészes volt a történtekben, s ezt a kettőt nem lehet elválasztani.”

Hangsúlyozta, hogy a kormánynak a múlt megítélésében el kell kerülnie a kétértelműséget, és a történelmi teljesség érdekében a kormánynak szükséges a zsidó közösség képviselőivel egyeztetnie.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke az antiszemitizmus ellen folytatott harcban szintén a nemzetközi együttműködés jelentőségét hangsúlyozta a hazánkba látogató tisztviselőknek.

Az EBESZ küldöttek látogatásuk során egyértelműen elzárkóztak attól, hogy a Jobbik képviselőivel találkozzanak, s elmondásuk szerint ígéretet kaptak a Fidesztől, hogy az nem fog koalícióra lépni a Jobbikkal a jövőben.

 

 

 

 

 

 

[popup][/popup]