December 31-én, mélyen benne a szilveszteri pillanatokban, arról értesülhettünk, hogy a magyar kormány a budapesti Szabadság téren „felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét”.

Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával

Karsai László történész a véleményét közölte, amikor egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot – állapította meg keddi jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla (FIT). A véleménynyilvánítás megkérdőjelezhetetlen alkotmányos alapjog, a történész ezt a jogát gyakorolta, ezért a bíróság megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék márciusi elsőfokú ítéletét, és kimondta, hogy a történész nem sértette meg a párt jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapon, Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete az alábbi közleményt adta ki.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Hetven évvel a holokauszt után, a magyarországi Holokauszt Emlékévben a jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet továbbra is keresi azokat a nem zsidó magyar állampolgárokat, akik saját életüket kockáztatva segítettek zsidó embertársaiknak, és ezzel megmentették őket a biztos haláltól a vészkorszak idején.

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

Ilyen lesz a német megszállás emlékműve.

Izrael bevándorló ország, de az illegális bevándorlók gondjával csak most szembesült: mihez kezdjen több tízezer afrikai menekülttel?

1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »

Talán úgy 5 éves lehettem. Nagyapám csak a zöld disznóról tudott mesélni…

Beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval

Meghalt Sharon, holnap lesz egy hete, és hétfőn már el is temettük, az oroszlánt, akiről itt az országban végletesen megoszlottak a vélemények,

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Holokauszt-emlékhelyet alakítanak ki a debreceni Pásti utcai zsinagóga udvarán, a beruházás 20 millió forintos költségét az önkormányzat biztosítja idei költségvetéséből – jelentette be Papp László (Fidesz) alpolgármester és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.

Német emigráció Kaliforniában

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.