Két cikk jelent meg egymás mellett a Szombat 1991/4. számában: Szentágothai Jánosé és Buda Béláé. Mindkettő a magyarországi antiszemitizmussal foglalkozik, szemléletüket azonban igen messze érzem egymástól. Buda Béla cikkének címe: „Az antiszemitizmus és a tudomány”, Szentágothai … Tovább »

Amennyire örvendetes, hogy az utóbbi egy-két évben új és új zsidó társadalmi szervezetek kezdték meg működésüket, annyira elszomorító, hogy szinte mindegyikük a külföldi zsidóság és Izrael anyagi támogatására alapozza elképzeléseit.

Persze, megértem én: drágák a másológépek, … Tovább »

1991 áprilisában, a budapesti WIZO (Cionista nők világszervezete) megalakulásának egy éves évfordulóján új vezetőséget választott. Az elnök Hahn Veronika lett. Az elnökség tagjai: Friedmann Józsefné, dr. Irsai Éva, Magén Istvánné és Salamon Hermanné. A WIZO ülését az aktuális … Tovább »

Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.

– Férfi … Tovább »

Közép-Kelet Európa országai már rég túljutottak hosszú évtizedek utáni első szabad választásukon, amikor a MIOK és a BIH (immár Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve Budapesti Zsidó Hitközség) még csak készült a demokratikus megújulásra. A lapunkban korábban … Tovább »

 A fenti címmel a bécsi Der Standard című napilap május 3-án közölte Karl Pfeifer cikkét a magyar katolikus egyház és a nemzetiszocializmus viszonyáról, illetőleg a nyilasokkal szembeni állítólagos egyházi ellenállásról, és ezzel kapcsolatban Mindszenty József akkori veszprémi … Tovább »

Rosszul lerágott csont

Május 22-én a Nap TV-ben Juszt László arról kérdezgetett két országgyűlési képviselőt, van-e antiszemitizmus Magyarországon. Csóti György (MDF) körülbelül úgy vélekedett, hogy nincs, nem is volt, eltekintve attól az 1944-es kis intermezzótól… Raj Tamás … Tovább »

avagy

Makai olvasson csak Makait

Jobb, ha az elején őszintén bevallom, és ez tekinthető akár önkritikának is: Makai egy picit az én bűnöm.

1.

Mindketten a Kossuth (akkor Szikra) Könyvkiadónál dolgoztunk 1948-ban, amikor megismerkedtünk, és átmenetileg barátok lettünk. … Tovább »

Megváltozott külalakkal jelenik meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata. Színes borítóval, szellősebb tipográfiával igyekszünk közönségünk kedvében járni. Úgy érezzük, előző, azaz májusi számunk után, mely a nehezen olvasható szamizdatok romantikus múltját idézte, … Tovább »

Az első magyar kormányfői látogatás Izraelben sikeres volt. Ebben mindkét fél megegyezik, és az ilyen értelmű nyilatkozatok nem csupán a diplomatikus semmitmondás halmazai.

A siker bizonyítéka a tárgyalások egész légköre, az Antall Józsefet ért személyes megtiszteltetés, valamint … Tovább »

Mihalovics Zoltán: Olvasóink írják
Virág Teréz: Az emlékezés tárgyai történetek a második kut találkozásról
Jer és lásd!
A hetek ünnepe
Hászid történet
Arcok a magyar zsidó irodalomból
Szántó T. Gábor: A zsidó közösség és a könyvek sorsa azonos
Kroó László: Boldog … Tovább »

Amerika legrégibb zsinagógája cí­mű közleményünkhöz (1990. 10. sz.) fűz kiegészítést -i -gy név­jelű olvasónk:

„Nagyon is érthetően a zsina­góga építésekor élt még a közös­ségben az Ó-világ zsidóüldözé­seinek az emléke. Ennek érdekes megnyilvánulása, hogy … Tovább »

A nagymama bögréje

Klári szüleit vidékről depor­tálták. Sok-sok évvel később fel­nőttként barátnőjénél vendégeske­dett. Amikor kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját, a polcon egy régi teáskészletet pillantott meg. Elbűvölve állt a kincs előtt, mert rádöbbent, hogy az … Tovább »

Az érzékeny rádióhallgató áp­rilis végén, május elején különle­ges élményben részesült: tizenöt adáson át tartó sorozat, kiváló művészek tolmácsolásában bemu­tatta a Talmudot. Turczi István nagy odaadással állította össze és formálta dialógusokká, trialógusokká … Tovább »

A három zarándokünnep közül, amik alkalmából a Szentély fenn­állása idején illő volt Jeruzsálem­be zarándokolni, a második a He­tek ünnepe – héberül Sávuót (vagy ahogyan Magyarországon szokás volt és maradt mondani: Svüesz) éppen hét héttel követi Peszáhot, az Elkerülés … Tovább »

Reb Volf szentföldi utazása

Reb Volf Kicesz, a szent Báál-Sém tanítványa, a Szentföldre akart egyszer utazni. Fölkereste mesterét, hogy búcsút vegyen tőle. Báál-Sém megáldotta az út előtt, és azt mondta neki: – Reb Volf, legyél óvatos ab­ban, amit mondasz, és fontold meg, hogy … Tovább »

A haragvó próféta: Füst Milán

(1888-1967)

Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” köl­tő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »

Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek ma­gyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az il­letékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »

… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyel­vű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Han­na magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára … Tovább »

Kertész Ákos író a zsidó-ma­gyar identitásról beszélgetett áp­rilis 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigaz­da tisztét Sipos András filmren­dező látta el.

*

Resánszky Mária festőművész­nő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai ter­mében, … Tovább »