Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi sze­repét. (…) Sokan fognak csodálkoz­ni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »

(Tudósítónktól.)
Szeptemberben megkezdte műkö­dését a kormány Kárpótlási Hiva­tala, hogy nevének megfelelően valamelyest orvosolja az állam által okozott 1938 és 1963 közötti sérelme­ket. Tudjuk, hogy az említett ne­gyedszázad alatt tömegeket sújtott a jogtalanság, ezért … Tovább »

Beszélgetés az előítéletről Csepeli Györggyel
Találkozásunk aktualitását Csepe­li György nemrég megjelent könyve, az „És nem is kell hozzá zsidó” cí­mű szociálpszichológiai tanulmány adta. Ott a többség oldaláról érthet­jük meg a több ezer éves előítéletes gondolkodást. … Tovább »

A zsidóság Angliában
Loss Andrea: Tel Aviv felé a ferihegyi tranzitban
Mennyibe kerül Izraelnek a szovjet zsidók bevándorlása?
Miért éppen most?
Az orosz antiszemitizmus históriájából
Kell-e félni a német egységtől?
Szőcs Zoltán: Antiszemita – filoszemita
A balkányi szégyen
Emberségnek … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
Szabó Dezső politikai szerepének megítélésével kapcsolatosan az utób­bi években ismét fellángoló vita széles érdeklődést keltett a közvélemény­ben. Ezért is örömmel közöljük Szőcs Zoltán írását, azzal a megjegyzéssel, hogy szívesen … Tovább »

Emlékek vitéz Tarnóczay István m. kir. rendőrfelügyelőről
Újságíró-szövetségi munkahelye­men keresett fel ötvenhárom febru­árjában az ifjú nyomozó. Udvarias volt, elnézést kért az alkalmatlan­kodásért, de – mint mondotta – azt kívánják felderíteni, hogy a há­borús … Tovább »

Az alábbiakban közölt írás részlet Bibó Istvánnak 1965 és 1974 között írt terjedelmes tanulmányából, amely A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai címmel a Válogatott Tanulmányok negyedik kötetében (614-617. oldal) jelent meg az idei könyvhéten a Magvető … Tovább »

Halála ötvenedik évfordulójára Bangha Béla írásműveiből közöl szemelvényes összeállítást a Hunnia című folyóirat. Az 1919-es ellenfor­radalomból született Horthy-rendszer egyik szellemi vezéralakjává lett jezsuita pátertől előbb filozó­fiai fejtegetéseket idéz „A magyar … Tovább »

Beszélgetés Varga László történésszel
Néhány előadásának híre nyomán kerestem fel Varga Lászlót, az MTA Történettudományi Intézetének ku­tatóját. Ami hozzá vitt, az az utób­bi évtizedekben a szőnyeg alól szin­tén előkerült, ez időben leginkább az „urbánus-népies” … Tovább »

AZ EGYÉRTELMŰ HAZUGSÁGOK korának Magyarországon vége. És a zsidóság berkeiben mégsem a meg­nyugvás, nem a felhőtlen bizakodás érzése kerekedett felül. Inkább a szorongás a jellemző. Többen nem hiszik, mint amennyien igen, hogy az egyértelmű hazugságok és a foly­tonos hazudozás … Tovább »

Magyar zsidó művészek kiállítása Kaliforniában
Dániel könyve szerint a próféta megjövendölte Belsazár királynak: Birodalmad össze fog omlani. Az intő szavak megjelentek a palota fa­lán …
*
Festőművészek és grafikusok, akik a Biblia, a zsidó hagyományok és a mai zsidó élet … Tovább »

Engedtessék meg, hogy a fenti című kötet bemutatásakor egy 48 év előtti, számomra talán az életben maradást jelentő epizódot idézzek fel, mert megsegítőm valószínűleg azok közé tartozott, akikről e könyv szól. 1944 novemberében egy Dob utcai üzletlakásban bujkáltam, on­nan … Tovább »

Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betele­pült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Len­gyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »

Közlemény
Nagyanyó receptjei
Zsidó humor
Jungreis Emil: Walder őrmestert megáldja XII. Pius pápa
Varga Sándor: Budapest VII., Herzl Tivadar tér, Szenes Hanna utca
Szabolcsi Bence: A zsidóság története Magyarországon
Hernádi Miklós: Magén István tárlata
Schmidt Mária: In memoriam … Tovább »

A hetvenes évek elején elindult, ma is még fiatalnak számító művész először virtuóz grafikai munkáival, majd könnyű kezű vízfestményeivel tűnt ki. Izraelben töltött évei is meghatározták e munkáinak témavi­lágát s talán formakultúráját is. Ha­zatérvén, a hiperrealista … Tovább »

1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után … Tovább »

AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemu­tatóit, vagy legalább néhány előadá­sára beült, az nemcsak hiteles bete­kintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének több korsza­kába és jelzéseket kaphatott a mai diaszpórában helyüket, identitásukat keresők zavarairól, hanem egyben … Tovább »

Sárkeresztúrtól Jeruzsálemig
Rexa Dezsőnek, Fejér vármegye egykori tudós főlevéltárnokának (1872-1964) kimutatása szerint Sárkeresztúr községnek a harmincas évek elején 2840 lakosa volt. Fele- fele részben katolikus és reformá­tus. Közöttük élt a faluban kilenc zsidó. Valamennyi … Tovább »

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »

1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt idők­ből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az idő­ben már több milliós hátralékra ug­rott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különö­sen sérelmezett … Tovább »