Az ORTE című svájci folyóirat Rapai Ágnes költé­szetét méltatta a közelmúltban megjelent számá­ban. Ebből az alkalomból közöljük a költőnő egyik régebbi versét és annak német fordítását.

Brief an meinen Gemahl

Ich schäme mich.

Dass es wieder Gott gibt, macht mich … Tovább »

Még jóformán alig léptünk be a varsói gettó negyvenkettedik év­fordulóján a parkba, amikor a fi­am szeme máris egy arra cikázó biciklista újonnan felspécizett bringájára tévedt és nyomban rákezdte a következő születésnapja örökzöld témáját, miszerint amennyiben halvány … Tovább »

1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar­ zsidó irodalom létformái című konfe­renciának. Az esemény záró estjén, ta­lán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Amikor a Budapesti Zsidó Mú­zeum 1930-ban épült szár­nyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus je­lentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált ma­gyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »

Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március

A galgóczi izr. hitk. népiskola története és 1895-96. tanévi értesítője. Írta Weisz Miksa igazgató…

Talmudthorája Galgócznak 68 év óta van, mely intézetnek Eisler József vetet­te meg alapját 400 forinttal.

Az 1858/59. évben … Tovább »

Purim

A karvezetőnek „A hajnali szarva­sünő” dallamára (Zsolt. 22.1). Sakhar annyit jelent: „hajnalcsillag”, és a perzsa Eszter név­nek ez a jelentése. Miért hasonlították Esztert a hajnalcsillaghoz? Mert amikor a hajnalcsillag előbukkan napkeltekor, fo­kozatosan tűnik elő. … Tovább »

71 300 ólé érkezett az országba, né­gyötöd részük a volt Szovjetunióból. A bevándorlók száma 1995-höz ké­pest 8 százalékkal csökkent.

*

A kereskedelmi deficit 10,6 milli­árd dollárra ugrott, ami 4 százalék­kal magasabb az 1995-ös évnél. Enyhítette a hiányt, hogy … Tovább »

3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »

Dombra föl, völgybe le vezet az út, ide-oda kanyarog, Kle­in Majse szinte le sem veszi a lábát a kuplungról. Az út bal oldalán kerítés húzódik, a betonoszlopok között kifeszített, három méter magas drótháló másik oldala már a palesztin területre esik, átlátni az arab falura, … Tovább »

BÁZEL: Közvélemény-kutatás

A DRS Rádió megbízásából a KONSO közvélemény-kutató intézet 1089 15 éven felülit kérdezett meg Svájc II. világháborús magatartásá­val kapcsolatban. Íme néhány kér­dés és válasz:

Megítélése szerint hogyan kell fog­lalkozni a háború … Tovább »

Legutóbbi látogatásomkor Kovno óvárosában laktam. A fi­gyelmes látogató észreveszi az egykori zsidó jelenlét árul­kodó nyomait, mint például a mezüze nyomát egy-egy ház ajtófélfáján.

A zsidók az 1300-as években jelen­tek meg Kovnóban, amikor Nagy Vitautasz meghívta őket … Tovább »

Girona városa mintegy félúton fekszik Barcelona és spanyol-francia határ között. A széles körutakkal, modern lakóházakkal övezett város központjában található az óváros, szűk, girbe-gurba utcácskák­kal, elegáns éttermekkel és az egyetem épületeivel. A város különlegessége … Tovább »

Fél évszázados svájci-magyar huzakodás
Bernben, 1996 decemberében, a külügyminisztérium sajtótá­jékoztatóján egy Bohrer ne­vű gazdaságtörténész ismer­tette hazája és az európai kommunista országok háború utáni kereskedelmi kapcsolatairól készített tanulmányát, amelyben … Tovább »

 A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »

Lassú víz sem mos partot

Nem sok előrehaladás történt a Magyar Zsidó Örökség Közala­pítvány ügyében azóta, hogy januárban utoljára adtunk hírt az alapítvány által szétosztandó 4 milliárdnyi kárpótlási jegy felhasználásának módjá­ról. (A járadék több mint 4 milliárd … Tovább »

A fenti levél egész tartalmára jellemző cikkem címének elferdítése, Korn BZSH-elnök úr és Zoltai ügyvezető igaz­gató úr által történt önkényes felcserélé­se, és ezzel értelmének megváltoztatá­sa. A Szombat múlt havi számában a pontos cím: Törvényszegés után pályá­zat? … Tovább »

Reagálás a Szombat 1997/2. számában Törvényszegés pályázat után címmel megjelent írásra

Az egész cikkre, úgy ahogy van az a régi vicc illik, mely szerint Moszkvában Mercedeseket osz­togatnak, de aztán kiderül, hogy nem Moszkvában, hanem Kijevben, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat … Tovább »

Rögös az út

A magyarországi zsi­dóság intézményi életében jelentős változás várható: dr. Schweitzer József pro­fesszor, az Országos Rabbi­képző Intézet főigazgatója nyugdíjba vonul, és a tervek szerint a következő tanévben e funkciót már dr. Schőner Alfréd gyakorolja, … Tovább »