Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.

A bécsi Szépművészeti Múzeumban maradhat Jan Vermeer egyik leghíresebb festménye, miután egy szakértői bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy kényszer hatására adta el Hitlernek előző gazdája a képet – jelentették be az osztrák fővárosban.
 

Először mutatták be német nyelven a “lengyel Anne Frank”, vagyis Rutka Laskier naplóját a lipcsei könyvvásáron. A berlini Aufbau kiadónál megjelent kötet mellett az MDR közép-németországi rádió- és tévéállomás a könyvvásáron a napló hangjátékváltozatát is bemutatta.
 

Ha Eszter cselekedeteinek végeredményét nézzük, miszerint sikerült megmentenie népét a pusztulástól, akkor egy áldozatkész nemzeti hőssel van dolgunk. Csakhogy az út, amely abba a pozícióba juttatta, hogy megmenthette népét, már közel sem olyan felemelő. 

Mi köti össze Purim ünnepét Chagallal? Közvetlenül valószínűleg szinte semmi. De ha figyelembe vesszük, hogy a színjátszásra vonatkozó, évszázadokon át szigorúan érvényben lévő tórai tilalom alól kizárólag a purimspíl (i) tradíciója képezett kivételt, amely más, jelentős hagyomány hiányában a 20. század elején Kelet-Európában kialakult zsidó-jiddis színjátszás egyik legmeghatározóbb forrásává vált…

2011 MÁRCIUSI SZÁM

Mihály Amichay Éva: Eszter, a rejtőzködő feminista
Németh Ványi Klári: „Uram! Miért teremtettél nőnek?”
„Öreg koromra kibújt belőlem a zsidó” – Marianna D. Birnbaum portréja (Németh Ványi Klári)
„A szegényekkel szembeni előítélet a legsúlyosabb … Tovább »

Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

A női egyenjogúsági mozgalmak által elért áttörésekről, és a Közel-Keleten élő nők helyzetéről is beszélt a Világhíradónak adott exkluzív interjújában Orit Zuaretz. Az izraeli parlament, a Knesszet képviselőnője szerint Magyarország jó barátjaként tudja, hogyan kell kritizálni a politikai döntéseket, ugyanakkor egyidejűleg támogatja is Izrael államát.
 

Schmitt Pál köztársasági elnökkel készült terjedelmes interjút közöl a Die Welt című német napilap; az újság a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról is kérdezte az államfőt.
 

Deutsch Gábor fiatal korában vallási iskolában – jeshívában – tanult, amelyet az ateista rendszerben nem tudott folytatni. A rendszerváltás után térhetett vissza ahhoz, amelyet fő hivatásának tartott, a vallásos tanok tanulmányozásához, és terjesztéséhez.

Tegyük ezt még hozzá címmel Lajtai Péter alkotásai tekinthetők meg március 17. és május 16. között a Magyar Zsidó Múzeumban.
 

Tegyük ezt még hozzá címmel Lajtai Péter alkotásai tekinthetők meg március 17. és május 16. között a Magyar Zsidó Múzeumban.
 

Várnai Pál: Életeim című könyvének bemutatója
 

Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…

A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.

A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár érdekképviseleti szervezetei, művészei és munkatársai kiállnak főzeneigazgatójuk, Kocsis Zoltán mellett.

Újabb előadás dolgozza fel a romák ellen elkövetett gyilkosságokat, ezúttal a Trafóban.
 

Hogyan találkoztál a zsidósággal? Mit jelent neked az, hogy zsidóság? Ezt a két kérdést kapartam le egy cetlire a kagylóval a fülemen. Hogy körülbelül ezekre válaszoljak, mint nem zsidó. Ideges lettem. Először is maga a ságség képző idegesít. Kenetes, hülye magyar szavakat csinál fontos magyar tőszavakból. A magyarság szó -ság-jától a falra mászom.

„Két nagy titok él a magyar társadalomban: a levéltárak meg a zsidók. Mindkét témában egyszerre nyitunk a nyáron” – mondja a Magyar Zsidó Levéltár (Milev) vezetője. Toronyi Zsuzsanna a Dohány utcai látványraktár mellett azt is ígéri, hogy tanítványaival „benépesítik” Budapest első, zsidók lakta épületét, a legendás Orczy-házat.

Március 7-én 40 éves Rachel Weisz Oscar-díjas brit színésznő. Saját bevallása szerint e kor elérése egyáltalán nem zavarja, sőt magabiztosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát, mint húszas éveiben.