„A támogatás oda kerüljön, ahova azt a támogató szánja”

Írta: Szombat szerkeszt?sége - Rovat: Politika

A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.

Interjú dr. Gál András Levente államtitkárral

 

2011. március 10. / Szombat szerkesztősége

 

Gal_Andras_Levente_web.jpg

dr. Gál András Levente

Az első ülésen a Kormány képviselői bejelentették, hogy változtatni kívánnak a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely eddigi vezetésén, és felkérésükre Szita Szabolcs történész ismertette az általa a HDKE jövőbeli működésének koncepciójára, valamint kuratóriumi tagjaira tett javaslatát. Emellett a bizottság jövőbeli működésére, és megvitatandó témáira vonatkozó javaslatok hangzottak el.A kormányt e megbeszéléseken, melyekre a tervek szerint három havonta kerül sor, dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára képviseli. Kérdéseinkre írásban válaszolt.


– Az ülésen több észrevétel hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a zsidó társadalom sokszínű, és az eddigieknél szélesebb alapokra kellene helyezni a zsidósággal való állami párbeszédet. Mit vár a bizottság létrehozásától a kormány?

– A hazai zsidóság rendkívül tagolt és sokszínű közösség, amelyet szinte képtelenség egy szervezeten keresztül megszólítani. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a hazai zsidó közösségekkel való egyeztetés mindig csak bizonyos kitüntetett szervezeteken keresztül folyt, és a kívülállók semmiféle információval nem rendelkeztek az egyeztetésekről, ami gyakorlatilag kizárta a tárgyalásból a közösség jelentős részét. Ezen túl mindenki számára egyértelmű lesz, hogy a zsidó közösségeket érintő kérdésekben a Kormány ezen a fórumon egyeztet mindenkivel, és ezen a fórumon minden kérdés megvitatásának helye lehet.

– A MAZSÖK-nek nyújtott 50 millió forintos – fel nem használt – állami támogatást a kormány változatlanul az „uratlan vagyon” felkutatására ajánlja fel, és át fogja adni az ezt végző szervezeteknek – hangzott el a kormány képviselője részéről. Miért nem került felhasználásra ez az összeg?

A támogatási szerződés értelmében a MAZSÖK részére nyújtott 50 millió Ft összegű támogatást a MAZSÖK a 2010-es költségvetési évben vállalt kötelezettségeinek fedezetére használhatja fel. A MAZSÖK – a Kormány előtt ismeretlen okból – a 2010-es költségvetési évben az „uratlan vagyon” kutatása körében nem kötött szerződést. Mivel a támogatást csak a 2010-es évben lehetett felhasználni, így ezt az összeget vissza kell utalni a költségvetés részére. A Kormány az így visszautalt összeget változatlanul az „uratlan vagyon” felkutatására kívánja fordítani, így a kutatást végző szervezet ezt az összeget a 2011-es költségvetési évre is meg fogja kapni.


– Sok kritika merült fel korábban, hogy nem elég transzparens, milyen célokra mekkora támogatást kap a zsidó közösség egésze az államtól, ezeket a pénzeket pontosan mire költik el, és hogyan születnek a döntések ezekben a kérdésekben. Kívánnak-e változtatni az eddig gyakorlaton? Terveznek-e változást az állami forrásokat elosztó grémiumok működésében, összetételében?

– A Kormány minden közpénz elosztása és felhasználása tekintetében a maximális ellenőrizhetőségre törekszik és ennek érdekében már eddig is számos változtatást eszközölt bizonyos állami szervezetek összetételében. Ezeknek a folyamatoknak az áttekintése jelenleg is folyamatban van és nem kivétel ez alól a zsidó közösségek támogatásának folyamata sem. Fontos azonban, hogy ez a transzparencia ne korlátozódjon a kormányzati folyamatokra, hanem a támogatás felhasználását végző zsidó közösségek és szervezetek is tegyék átláthatóvá belső folyamataikat. Szintén lényeges, hogy a folyamatok áttekintése nem bizonyos támogatások megvonását jelenti, hanem elsősorban azt a törekvést, hogy a támogatás oda kerüljön, ahova azt a támogató szánja, és ez a folyamat mindenki számára ellenőrizhető legyen.

– A Mazsök kuratóriuma, a kuratórium nagy létszáma és sok külföldi kurátora következtében – egyes vélemények szerint – működésképtelen. Mit gondol erről?

– A állami támogatások elosztási rendszerének áttekintése folyamatban van. Ebben a körben a Kormány felülvizsgálja a közalapítványok és non-profit gazdasági társaságok szinte átláthatatlanul kusza rendszerét. A cél az, hogy a támogatások elosztása egyszerű és követhető rendszerben történjen. Biztos, hogy az átalakítás során a MAZSÖK megmarad a jelenlegi közalapítványi formában, és ha lesznek is bizonyos változások, azok semmiképp nem öncélúak lesznek, hanem a globálisan megfogalmazott célok elérése érdekében fognak történni.


– A zsidóság és a Holokauszt-oktatás elmélyítésének igénye is felmerült az első ülésen, hogy ne csak szimbolikus megemlékezések, hanem aktív tudás vértezze fel a diákokat és a társadalmat a gyűlöletkeltéssel szemben. Ez a téma jó másfél évtizede szerepel napirenden, de igazi, érdemi eredményeket eddig nem nagyon lehetett tapasztalni. Várható, hogy az oktatáspolitikában is nyomatékosabban érvényesül ez a szempont?

– Nyilván Önök is tudják, hogy az előző Orbán-kormány idején az Oktatási Minisztérium államtitkára voltam, így talán nem újdonság, hogy az oktatási kérdések kiemelten fontosak számomra. Ebben a körben fontosnak tartom, hogy a Holokauszttal kapcsolatos oktatás az ország minden iskolájában része legyen a történelem tanításának. Ennél is lényegesebb azonban, hogy a zsidósággal kapcsolatos oktatás ne korlátozódjon a Holokausztra. Az oktatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a zsidó közösségek és személyek milyen fontos és hasznos tagjai a magyar társadalomnak. Úgy gondolom, hogy az antiszemitizmus ellen úgy lehet a leghatékonyabban küzdeni, ha bemutatjuk a zsidó közösségek életét és kultúráját, és az iskolákban megtanítjuk, hogy a zsidóság a magyar társadalom integráns részeként rendkívül sok értéket ad hozzá társadalom és kultúra egészéhez.

– A zsidó közösség fájlalja az egyes jobboldali médiumokban is teret kapó zsidóellenességet. A médiatörvény vitájában és máshol is sokszor elhangzott, hogy a kormány az eddigieknél hatékonyabban akar fellépni az antiszemitizmus ellen. Milyen lépéseket, intézkedéseket terveznek ezzel kapcsolatban?

– Mint már említettem, az antiszemitizmus elleni küzdelem számomra az oktatással kezdődik. Ez alatt nem feltétlenül csak az iskolai oktatást értem, hanem a társadalom egészének informálását is. A médiatörvény reformjának is az az elsődleges célja, hogy a média az objektív igazságot közvetíthesse a társadalom egésze felé. A médiában a gyűlöletkeltés mindig abból táplálkozik, hogy a média valótlanságot közvetít, vagy a valóságot elferdítve, hamis színben tünteti fel azt. Ha ezt sikerül megakadályozni, és ezzel együtt a folyamatokat mindenki számára átláthatóvá tesszük, az véleményem szerint minden hatósági intézkedésnél hatékonyabban szolgálja az antiszemitizmus visszaszorítását.
Az antiszemitizmus, mint negatív jelenség visszaszorítása fontos, azonban a Kormány szándéka az, hogy ezen túlmenően elősegítse a pozitív jelenségeket és támogassa egy aktív és dinamikus zsidó közösségi élet kialakítását Magyarországon. Hangsúlyozom, hogy ez sem öncélú intézkedés, hiszen ha a közvélemény felfigyel a pozitív jelenségekre, az önmagában csökkenti a gyűlöletkeltő hangok erejét.
 

támogatás