„Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is,

és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.”
(Bereményi Géza:  Antoine, Desiré és a szél)

A Balassi Intézet – New York-i Magyar Kulturális Központ szervezésében 585.000 m2 címmel nyílik a budapesti Zsidónegyed múltját és jelenét bemutató multimédia kiállítás 2016. április 7-én, a régi manhattani zsidónegyedben található WhiteBox Művészeti Központban. A tárlat a … Tovább »

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

Antisztálinista, szocialista, zsidó esszéírónak lenni nem volt igazán nagy üzlet a 20. században.

Nem akadt egyetlen olyan korszak sem, amelyikben egy ilyen gondolkodó előtt széles tér nyílt volna. Nem is nagyon tudunk ilyen publicistáról. Most viszont, 2016 elején megjelent a … Tovább »

“Amikor keresztények követnek el bűncselekedeteket, akkor a közvélemény nem a vallásban keresi az indítékokat.” Az interjú első részét itt olvashatják.

A végnapon ugyanúgy Jézus eljövetelében hisz az iszlám.
Így van! Mi a szeplőtlen fogantatást is elfogadjuk, amit a keresztényeknek … Tovább »

Tóth Istvánnal az 1988-ban megalapított Magyar Iszlám Közösség alelnökével a Róbert Károly körúti imahelyen találkoztam. A kietlen és zajos külvárosi környékbe ékelődött, minden pompát nélkülöző épületen csak egy kihelyezett táblából következtethetünk arra, hogy itt … Tovább »

Dr. Nehemia Allony (1906-1983) héber kéziratok mikrofilmre rögzítésével foglalkozott, melyekből az idők során egyedülálló archívum jött létre Izraelben. Gyűjtőútja során szerzett élményeiből könyvet írt, melyből most a Budapesttel foglalkozó szemelvényekből közlünk részleteket.

Bécsi … Tovább »

Az 1984. május 14-én megnyílt állandó kiállítást korához megfelelő módon szeretnénk elbúcsúztatni, mielőtt belekezdünk a múzeum teljes megújításába. Míg a felújítási munkák zajlanak, a második emeleten egy átmeneti állandó kiállításon, … Tovább »

A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

A Holokauszt-témájú filmek 1959 óta csaknem harminc Oscar-díjat nyertek.

Ma délután mutatták be Váradi Júlia riportkönyvét – Saul útja, A gondolattól a világhírig –az Örkény István Könyvesboltban. A bemutató díszvendége volt a film főszereplője, Röhrig Géza, aki a holokauszt jelentésére reflektált.

A holokauszt görög eredetű szó – … Tovább »

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélget.

Az nagyon nagy dolog, nagyon nagy öröm, hogy az embernek van egy Oscar-díja, de az a következő filmnél nem segít, nem mondja meg a színészeknek, hogy mit csináljanak – emelte ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Ötkarikás múlt – Helsinki, 1952

Nemes Jeles László filmje kapta a legjobb idegennyelvű filmért járó Oscar-díjat.

Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte el helyi idő szerint szombaton a független filmek Oscarjaként emlegetett, Los Angeles-i Independent Spirit Awards díjat a legjobb külföldi film kategóriában.

A rangos díjat magyar film most kapta meg először, esélyesei között is … Tovább »

Amíg az Oscar-díjért izgulunk, emlékezzünk meg a magyar jelölt, a Saul fia főszereplőjéről. Röhrig Géza négy és tizenkét éves kora között állami gondozásban élt, majd örökbe fogadták. Az orokbe.hu blog Röhrig életéről közöl idézetgyűjteményt nyilatkozataiból, aki – mint a blog szerzője fogalmaz – ismeri a blogot, és szeretettel küldött néhány verset és egy gyerekkori fotót az olvasóknak.

Tisztelt Kormány, kedves Fidesz és KDNP! Nem elég nem fasisztának lenni, annak is kellene látszani.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Felavatták Márton István emléktábláját Budapesten, a VII. kerületi Csányi utca 10. szám alatt hétfőn. A kelmefestő mester 1944 októberétől élete kockáztatásával mentette a budapesti gettóból Erzsébetváros zsidó polgárait, a Klauzál utcai “Hattyú” mosoda labirintusszerű alagsori részében bújtatva őket.