Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Részlet Jiří Weil: Élet csillaggal c. könyvéből

Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, az ÁTID (az EMIH ifjúsági szervezete) és a Párbeszéd Házának szervezésében kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amely során Európa jelenlegi helyzetéről és jövőjéről esik majd szó.

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

1. Tél volt Jeruzsálemben, december vége. Finom réteg hó borította a koponyák hegyét, az óvárosban pedig előkerültek a téli kabátok. Hősugárzók duruzsoltak a boltokban, a hotelek pedig átállították a légkondicionálókat, hogy meleg levegőt nyomjanak be az ötcsillagos boltívek és szökőkutak alá.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.

A „Tudjukkik” ügynökeként Gulliver olyan fénytörésből tekint Magyarországra, ahogyan a mai magyarok nem képesek – állítja Rubin Eszter, akinek a 2012-es Barhesz után idén jelenik meg a második regénye.

Tudom, nem illik mások nevével játszani, de Rubin Eszter kapcsán nem tudom … Tovább »

Régi barátunk és munkatársunk, Uri Asaf, akinek Misna-fordítását hétről hétre közöljük, hirtelen felindulásában (és nagy tudatossággal) lefordította a bibliai Jónás könyvét. Fordítását ezúton nyújtjuk át internetes olvasóinknak. 

Benjámin Netanjahu miniszterelnök zsidó történelemről szóló előadást akar tartani az ENSZ Izraelben dolgozó diplomatáinak, miután az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete egy határozatában nem ismerte el a zsidóság Siratófalhoz fűződő kapcsolatát. 

Az UNESCO múlt hónapban … Tovább »

Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták. 

Ez a komoly úr, aki oly igen elgondolkodva áll a Jad Vasémben, az elpusztított zsidó közösségek emlékműve előtt, nem más, mint Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke.

A kép aktualitását az adja, hogy vasárnap az FPÖ nagyarányú … Tovább »

A Költészet Tavasza című rendezvénysorozatra voltunk hivatalosak, s rendhagyó irodalomórát tartottunk Zilahon.

Versmondó versenyen hallgattuk a diákokat, román költőkkel közösen olvastunk fel, s verseinket együtt publikálták magyar és román nyelven is, végül pedig Szilágycsehben … Tovább »

“Az íróasztalom fiókjában hever egy kopott mappa, benne mára megbarnult, egykor sárga lapok, rajta a felirat: A Törvényalkotó. Még amikor a Zendülés a Caine hadihajón című regényemet írtam, akkor vetődött föl bennem a gondolat, hogy nincs nagyszerűbb regénytéma – már ha fel tudnék nőni a feladathoz –, mint Mózes élete. Ekkoriban kerültek azok a lapok abba a mappába. Aztán múltak fölöttem az évek. És én nem rettentem meg a nagy feladatoktól. A második világháború, az izraeli háborúk mind súlyos kihívás elé állítottak, és én elfogadtam ezeket a kihívásokat. A Törvényalkotó azonban máig nem született meg. Nem találtam meg a módját. Más könyvötleteket félresöpörtem (nincs időm, nincs időm!), de abban mindenek dacára még ma is reménykedem, hogy egyszer csak kipattan az isteni szikra, amely ihletet ad, és megírom a saját portrémat Mojse Rabbénuról, az emberiség rabbijáról.”

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Vasárnap tartják az Élet menetét Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező menet a Dohány utcai zsinagóga elől indul, és a Károly körút – Deák tér – József Attila utca – Széchenyi tér – Zrínyi utca útvonalon keresztül a Szent István-bazilika előtti térre érkezik meg. Először szólnak az emlékezőkhöz közösen a történelmi egyházak képviselői.

Lehet-e egy zsidó arab?