Gera Zoltán látványos mozdulatokkal terelheti el az izraeli közönség figyelmét. A játékosok testi épsége miatt nem Koemannak ( kis kép) kell aggódnia, de a taktika kidolgozásával azért lesz gondja.

Izrael újabb háborúba keveredett, ez a háborúsdi lényegszerűen tartozik hozzá a történelméhez, mondhatni olyan, mintha egy bakelit-lemezt soha nem lehetne végigjátszani, mert mindig beakadna vagy elakadna.

Mint minden arab-izraeli háborúnak, ennek is több dimenziója létezik, mi ezekből … Tovább »

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »

Először Verne Gyula Sztrogoff Mihály című regényéből szereztem tudomást az oroszokról. Serdülő gyerekként izgatott a távoli egzotikus ország: a tarantasz, a kibitka, a kancsuka vad tája. Később, kisiskolás koromban, a háború éveiben, apám gyakran kiteregette az asztalra Európa … Tovább »

„Az önmagát a hígság és töménység dichotómiája mentén értelmező újneológia mindeközben csöppnyit sem büszke neológiájára, épp ellenkezőleg, azt tartja hígulása okának, kínos mosollyal jelzi: voltaképpen szégyelli, nem tehet róla, ezt örökölte, ez maradt rá, ha rajta múlt volna, ki sem alakul a neológia. Paradox módon saját önfölszámolásában érdekelt identitás ez.”

“A kolozsvári színházban a 27. vagy 28. évemet töltöm. Mi, hogy is mondjam, ezt biológiailag teljesítjük. Ha küzdeni akarnánk ellene, akkor sem lehetne mit tenni. Itt van Erdélyben a színház, magyarul játszunk, a repertoár pedig az egyetemes színházi, és nem csak a színházi kultúrát közvetíti.”

 
2008 tavaszi erdélyi kirándulásunk középpontjában a Kolozsvári Állami Magyar Színház állt. Három előadását láttuk: más kor, más-más szerzők darabjait, ám az előadások szemléleti rokonsága egymással összefüggésbe hozta a műveket, s a színház karakteréről világos képet adva, összefüggő és felkavaró élményt jelentett.

A Jerusalem Post elemzése megállapítja: hasznos összevetni azokat az elkülönülő utakat, melyeket a közel-keleti térség két fontos, sőt, kulcsfontosságú állama bejár manapság; Egyiptomról és Törökországról van szó. 

Novák Attila: Végtelenített lemez a Közel-Keleten
„…a háború, még ha szükséges is, de rossz, a bombák nem identitás-elemek, hanem kemény tények, a csonkolt testek és a sok vér látványa pedig emlékeztessen minket arra, hogy mindannyian felelősek vagyunk egymásért a földön. … Tovább »

“…én ötéves korom óta pontosan tudom, hogy az, hogy „zsidó”, meg az, hogy „soha”, ugyanazt jelenti. Azt jelenti, hogy soha többé nem mehetsz be a kerted kapuján. Hogy múlttá válsz még életedben. Hogy máshol kell lenned, soha nem térhetsz vissza….”

Az alábbi dokumentum az 1941-es Kamenyec-Podolski deportálások és tömeggyilkosságok ügyében tavaly lezárult rendőrségi vizsgálat végterméke. 

Radó Sándor, a nemzetközi hírű földrajztudós és legendás hírszerző sorstörténete még mindig tartogat meglepetéseket – állítja a férfi nevelt fia, Trom András, aki a Dóra jelenti teljes, cenzúrázatlan emlékiratkötetét 2006-ban jelentette meg, és azóta saját kutatásokba kezdett.
 

A német katolikus egyházban és neves teológusok körében is heves tiltakozást váltott ki, hogy a pápa rehabilitált egy holokauszttagadó püspököt. Az egykor “német hősként” ünnepelt XVI. Benedeket Rómában is sokan kritizálják, az azonban kizárt, hogy lemondana tisztségéről.
 

Történelemábrázolás vagy csupán akciófilm? – a Stauffenberg-féle, Hitler elleni merényletről készült amerikai mozi már a forgatás idején heves vitákat váltott ki Németországban.
 

Aligha nevezhető véletlennek, hogy annak az adatbanknak a léte, melyet évekkel ezelőtt a kormány kérésére egy szakértőkből álló bizottság állított összes újlétesítésű zsidó településekről, akkor szivároghatott ki az izraeli közéletben, amikor Barack Obama amerikai elnök közel-keleti megbízottja, George Mitchell a térségbe látogatott. Kit érdekelne ugyanis jobban e települések körüli politikai-biztonsági vita, mint éppen őt?

Szalay László a Magyar Hírlap hasábjain reflektált arra a kritikára, mellyel egy nem is oly régen megjelent írását az antiszemitizmus.hu honlapon illettük. Úgy ildomos, ha mind reflexióját, mind pedig a kritikánkat kiváltó írásának főbb gondolatait elemző olvasás tárgyává tesszük.

A családregény régi műfaj, hogy az újabb időkből csak Thomas Mann, Martin du Gard vagy Dosztojevszkij regényeit említsem. Bárdos Pál viszont fanatikusan és sorozatban gyártja a családregényeket, amelyek a saját és hozzátartozóinak a deportálásáról, pusztulásáról és túléléséről szólnak. A Keresztül – kasul az életen a legújabb ezek közül…

A budapesti Holokauszt Emlékközpont munkatársai szeretettel hívnak meg minden érdeklődőt „Együttélés” – Emlékezés65 című tematikus hónapuk nyitó programjára
 

Látogatás a Weisz Api a jazzlegendának is emléket állító a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Dobmúzeumba. Kármán Sándor magángyűjteménye 1900-tól egészen napjainkig mutatja be a jazz és a klasszikus zene ütőhangszereinek fejlődését. 

Újra, immár sokadszorra is kiderül, hogy életünk kísérőzenéjéhez hozzátartoznak az egykori monstre táncdalfesztiválok dallamai. Sokról nem is tudjuk, honnan ismerjük, ki is énekelte, mások viszont határozottan kötődnek egy-egy legendás előadóhoz.