Összesen 391 találat (21 - 40) : Új Szó / Szabó G. László.
A múlt héten lezajlott Ünnepi Könyvhét egyik szép helyi hagyománya, hogy Szeged önkormányzata ilyenkor adja át Az Év Könyve díjat. Idén a rangos elismerést a Frauhammer Krisztina által szerkesztett, a Szegedi Zsidó Hitközség kiadásában megjelent, A művész kitárt ajtaja … Tovább »
“A magyar politikai vezetésnek 1940 után be kellett látnia, hogy nem lehet hat százalék alá lecsökkenteni a zsidó iparosok és kereskedők arányát, anélkül, hogy a terület közellátása össze ne omoljon.”
Kárpátalján született. A máramarosi Técsőn közép-, Beregszászon … Tovább »
Király Béla életrajzának megírását rendkívüli életpályája indokolja, amelyet különleges tehetségével, szorgalmával, munkaszeretetével és bátorságával ért el.
Vezérkari tisztként a keleti fronton az élete óriási veszélyben forgott, miközben a beosztottaiért is vállalnia … Tovább »
Megtartotta éves rendes közgyűlését a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ma a Szövetség Síp utcai székházában. Főbb napirendi pontok dr. Grósz Andor elnöki beszámolója volt, a Mazsihisz 2024-es költségvetési zárszámadásának megtárgyalása, és tájékoztatás … Tovább »
A hvg360 interjút készített Jesse Eisenberg BAFTA-díjas amerikai színésszel az új, Rokonszenvedés című filmje apropóján. A több Oscarra jelölt alkotásnak – amelyben két amerikai unokatestvér indul holokauszttúrára Lengyelországban – Eisenberg az írója, rendezője és főszereplője … Tovább »
Az alábbi írás egy olyan magyar építész-párosról szól, akik a maguk idejében meghatározó befolyást gyakoroltak a kortárs építészetre és Budapest arculatára.
Fejér Lajos (1877-1945) apja Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt, Máramarosszigeten. Az apa idővel a pesti … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
A Nagykállói Zsidó Hitközség szervezésében a második gyertyát gyújtották meg csütörtök este a zarándokházban rendezett ünnepségen a hitközség tagjai.
“Az első gyertyát Gál Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke, a másodikat Juhász Zoltán … Tovább »
November elején, pár héttel 87. születésnapja előtt meghalt az Amerikába szakadt ötvenhatosok nemzedékének egyik utolsó tagja, Fenyvesi Károly, azaz Charles Fenyvesi. Amerikában elsősorban újságíróként ismerik a nevét, akinek írásait a US News and World Report, a Washingon Post … Tovább »
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
Befejeződött az Oscar-, Golden Globe-, Bafta díjas Saul fiát, és a Napszálltát rendező Nemes Jeles László legújabb filmjének forgatása. Az Árva című alkotást a forgatókönyvet is jegyző Nemes Jeles László családjának története ihlette, főszereplője a 12 éves Barabás Bojtorján.
Fődíjat nyert Csáki László Kék Pelikan című alkotása az Animix Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, Tel Avivban csütörtökön.
Csáki László egész estés, animációs technikával készült dokumentumfilmje az augusztus első hetében a Tel Aviv Cinematheque-ben megrendezett … Tovább »
Sós Endre szerepdilemmái
E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
A holokauszt áldozataira emlékező, 20. alkalommal megrendezett séta a Dohány utcai zsinagógától indult és a Keleti pályaudvar előtti téren ért véget.
A rendezvény kezdetén leleplezték a zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren az „1944. május 15. és július 9. között elhurcolt … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – a 444 beszámolója szerint ezt mondta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országgyűlés Felsőházában.
Megrendített, … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »