Lehet-e egy arab zsidó?

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

Lehet-e egy arab zsidó?

„Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is,

és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.”
(Bereményi Géza:  Antoine, Desiré és a szél)

Egy sor uborka, egy sor tök, egy sor egyiptomi bab [és újból] egy sor uborka Rabbi Eliezer szerint szabad, a bölcsek megtiltják.

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

„Ha magyar író vagyok, miért nem vagyok része a magyar irodalomnak?”

A rettenthetetlen SS-tiszt, Hitler kedvenc kommandósa a háború után évekig a Moszad szolgálatában állt.

Heinz Krug német tudós 1962. szeptember 11-én tűnt el: miután elhagyta hivatalát, sohasem tért vissza otthonába. A müncheni rendőrség csupán annyit tudott róla, hogy gyakran … Tovább »

Búzát vetett, és meggondolta: inkább árpát vetne. Meg kell várnia, míg a vetés elférgesedik és fel kell szántania, csak ezután vethet árpát.

Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?

Ne szánts ökörrel és szamárral együtt, (MTörv 22). Szántóföldedet ne vesd be kétféle vetőmaggal és a szőlődet ne vesd be kétféle vetőmaggal, (Lev 1, 9).

Világszerte elismert író és békeaktivista. Miközben nagyon kötődik hazájához, Izraelhez, keményen bírálja annak politikáját.

Legutóbbi könyvében – amelynek címe “Egy ló besétál egy bárba” – David Grossman a humort és a horrort vegyíti. Egyesek szerint … Tovább »

“Mikor a poharát megtöltik azt mondja: Amit hagyni szándékozom a pohár alján,  az a tized…”

A néző címmel jelentetett meg válogatást Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből a Magvető Kiadó.

Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet megjelenésével immáron “olyan napló- és esszéfolyosó áll rendelkezésünkre, … Tovább »

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Amíg az Oscar-díjért izgulunk, emlékezzünk meg a magyar jelölt, a Saul fia főszereplőjéről. Röhrig Géza négy és tizenkét éves kora között állami gondozásban élt, majd örökbe fogadták. Az orokbe.hu blog Röhrig életéről közöl idézetgyűjteményt nyilatkozataiból, aki – mint a blog szerzője fogalmaz – ismeri a blogot, és szeretettel küldött néhány verset és egy gyerekkori fotót az olvasóknak.

“…a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.”

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.