Online aláírásgyűjtést indítottak neves művészek, tudósok, teológusok, közéleti emberek a Holokauszt Emlékközpont és a Veritas Intézet közötti megállapodás ellen. Alább a petíció teljes szövegét és a kezdeményezők listáját közöljük.

Az amerikai hadsereg 1945. május elején szabadította fel Németországban a mühldorfi lágert,

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus befolyásos elnökének neve gyakran bukkan fel a magyar sajtóban, de Magyarországon meglepően keveset tudnak a család történetéről, pedig ez magyar bevándorlók valódi amerikai sikertörténete.

A Sátoraljaújhelyen született, 29 éves Rosenthal … Tovább »

A varsói gettóról szóló legjobb könyvnek nevezte Alina Molisak lengyel irodalomtörténész, a Varsói Egyetem tanára az MTI-nek adott interjúban Bogdan Wojdowski lengyel zsidó író A holtaknak vetett kenyér című regényét, amelyet a Park Könyvkiadó jelentetett meg a könyvfesztiválra.

Schein Gábor és Szűcs Teri szerkesztésében “Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban címmel jelent meg tanulmánykötet az Eötvös Kiadó gondozásában.

Hans-Henning Paetzke író-műfordító 

A mikve, vagyis a zsidó rituális fürdő, az évezredek során a zsidó vallásos élet legfontosabb helyszíne volt a zsinagóga mellett.

Paul Celan (1920-1970)

Kivándorolt tanítványa emlékezett Scheiber Sándor születésének centenáriumán édesapja kollégájára, a diktatúra idején az állambiztonság által zaklatott rabbira, professzorra.

A civil forrásteremtő összefogás elindította kampányát.

A Holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából Gyárfás Endre íróval közlünk interjút.

Közös toleranciaprojektet indított Sós kávé (Salziger Kaffee) címmel a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából a Budapest XX. Kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, valamint németországi testvériskolája, a saarlouis-i Gymnasium am Stadtgarten, a magyar holokauszttúlélő nők visszaemlékezéseit tartalmazó Sós kávé című kötet egyes részeit színpadra állítva. A két iskola diákszínjátszói 2014. január 31-én Saarlouis-ban mutatták be először német nyelven előadásaikat, április 2-án és 3-án pedig Budapesten az Izraeli Kulturális Intézet, illetve a Bálint Ház közönsége ismerhette meg a darabokat.

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »

Az egykori tartományi főváros, Csernovic két különös kultúrtörténeti esemény kapcsán került be újra néhány évvel ezelőtt az európai köztudatba: Karl Emil Franzos, Alfréd Margul-Sperber, Rose Ausländer és Paul Celan városáról nyílt sikeres irodalmi kiállítás Berlinben … Tovább »

A modern Izrael megalakulását kezdeményező mozgalom két atyja, Herzl és Nordau pár utcányira született egymástól Pesten. Ugyanabba az iskolába jártak, mégsem ismerték egymást. A városképből nagyrészt már kitörölték az emléküket. Merker Dávid szociológus a Cionista Budapest címmel rendezett sétán idézte fel ezt a rég elfeledett történetet.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Megtisztelő számomra, hogy a Szombatban megjelent írásomra Schweitzer Gábort követően Schweitzer József professzor is reagált…

Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, apai ágon Kornfeld Zsigmond.

Schweitzer Gábor cikkemre írt válaszcikkének „aktuálpolitikai indítékaival nem foglalkoznék…

Kis írásunk címét kölcsönvettük Köves Slomó rabbinak a Szombatban megjelent írásából. Azzal a különbséggel, hogy amit ő megkérdőjelez (kérdőjelet tesz a hungarikum után), azt mi állító mondatban használjuk. 

A tárgyra térve: Köves Slomó a neológiát egy sajátos … Tovább »