Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »

Felavatták Salamon Béla (1885-1965) magyar komikus emlékhelyét a Munkács közelében található szülőfalujában.

Beregrákos leghíresebb szülötte 1885-ben látta meg a napvilágot. Édesapja szatócsboltot működtetett a faluban. Noha hatéves korában a család Berettyószentmártonba … Tovább »

Világ Igaza kitüntetést és Bátorságért érdemjelet adott át Pintér Sándor belügyminiszter és Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete kedden Budapesten.

Widmar Antonio Magyarországon élt olasz műfordító, diplomata, felesége, Widmar (Kolozs) Irén és lányuk, … Tovább »

1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »

„Gyökérből rügyfakadás” címmel látható kiállítás az Alpok alján, amely jelképesen a hagyományőrzéssel egybekötött megújulásra utal.

A világhírű magyar porcelán manufaktúra története már a kezdetektől összefonódott a hazai zsidóság polgárosodásával. A Bakony … Tovább »

Ez a könyv[1] a párizsi Diderot Egyetem pszichopatológiai és pszichoanalitikai laboratóriuma keretében kidolgozott, és 2018 novemberében megvédett, 600 oldalt meghaladó (ebből 31 oldal bibliográfia) és nem kevesebb mint 2232 lapalji jegyzettel gazdagított doktori disszertáció egy … Tovább »

A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »

Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?

Fogadtatástörténeti görbe

A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »

Interjú Karczag Márton kurátorral a holokauszt operaházi áldozatainak emlékére a Magyar Állami Operaház pincéjében rendezett kiállításról.

2023. december 14-én a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) kollektívája csoportos látogatáson vett részt a Magyar Állami Operaház Összetört, … Tovább »

Lévai Jenő emlékkonferencia

november 24. (péntek)
Helyszín: ELTE ÁJK Kari Tanácsterem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)

Az ELTE Kommunikáció és Média Tanszék szervezésében
Társszervezők: Magyar Újságírók Szövetsége és MTA Sajtótörténeti Munkabizottság
Médiapartner: … Tovább »

Szerb Antal (1901-1945), a holokauszt áldozatává vált jeles író, irodalomtörténész, esszéista, a szegedi tudományegyetem habilitált egyetemi magántanára Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött személyes iratai között maradt fenn a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság … Tovább »

Volt nemzetközi kapcsolati ügyintéző mezőgazdasági gépekkel foglalkozó intézményekben, titkárságvezető külkereskedelmi vállalatnál. Volt  a magyar külügyminisztérium szakmai főtanácsadója, Brüsszelben a Magyarországi Régiók és Önkormányzatok Képviselete igazgatóhelyettese, … Tovább »

Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.

Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »

Janikovszky Éva Kucses Éva néven született Szegeden 1926. április 23-án. Gyerekkorát nagyapja könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is.

A világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló … Tovább »

Irodalmi munkásságáért Campiello-életműdíjat kap Bruck Edith magyar származású író- és költőnő, holokauszttúlélő – jelentették be a Campiello-díj szervezői Rómában kedd este.

A 92 éves szerzőnek szeptember 16-án adják át a díjat a velencei La Fenice színházban … Tovább »

Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

Megnyílt a „Zsidók és sport, Hajós Alfrédtól Petschauer Attilán át Gari Kaszparovig” című, magyarul és angolul beszélő új, állandó digitális kiállítás, ahol 120 zsidó származású sportolót, sportvezetőt, edzőt és sporttal foglalkozó kiválóságot mutatnak be a balatonfüredi … Tovább »

Az emlékezet őrzői II.

Középiskoláit Siófokon, felsőfokú és egyéb tanulmányait Szegeden folytatta, ahol 1978-óta él. Édesapja a könyv embere volt, az ő példája ösztönözte a dolgok megismerésére, tőle a felfedezés örök vágya. Gyerekként a régészet és a kémia volt … Tovább »

Kócos macskaember-kölyök (üdítően dilis bábfigura) haja lobog, visítva forgolódik, forgolódva visít a kiságyban, anyukája türelme lankad. Ismerős, ugye?

A Gólem Színház frissen bemutatott bábelőadásában spontánul árad a fekete humor, és a szürke hétköznapok varázslatossá … Tovább »