Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Dorogi Sándor arra a lapunkban elsőként megjelent hírre reagált a
sonline.hu oldalán, miszerint a Kossuth- és Károlyi-szobor mellett az
1980-ban felállított József Attila-szobor is elkerülne a budapesti
Kossuth Lajos térről, miután a parlament elfogadott egy olyan
határozatot, hogy vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti
képzőművészeti arculatát.

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

Még a másik nő volt. Néha összefeküdtünk, ez tartott össze. Vas Gábor
haldokolt Szegeden és agyonnyomtak a feladatok, az utazgatás, hogy nem
tudok mit mondani, amikor besárgult szemekkel rémülten néz, és azt
mondja: „A haláltól iszonyúan be vagyok szarva.”

Termékrendelet – Brüsszel szinte biztosan visszadobná a jogszabályt
Nem sieti el a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy uniós
jóváhagyásra bocsássa az élelmiszerek magyar eredetét szabályozó
kormányrendelet szövegét.

Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor
miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami
kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált
személy” esetében.

A magyar nyilvánosságban évek óta számtalan védhetetlen, igaztalan,
bántó mondat hangzik el politikusok, publicisták, írók és mások
szájából. Most Kertész Ákos néhány mondata kavarta fel a magyar
belpolitika amúgy is zavaros vizét.

Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai
Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s “amennyiben nem kér
bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra” –
fogalmazott Halász János államtitkár az Országgyűlésben egy
interpellációra adott válaszában.A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte a
kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író
Kossuth-díjának megvonását.

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Hegedűs Zsuzsa szociológus, a Tégy a Gyűlölet Ellen mozgalom alapítója, a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója.

Az idén először ünnepként számon tartott Nemzeti Megemlékezés napja
kapcsán arra voltunk kíváncsiak, vajon a fiatal kreatívokat miképp
foglalkoztatja az idestova 91 éve történt határváltozás. Egyáltalán,
érdekli őket?

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

Löw Lipót Nem idegen közöttünk, mondhatjuk Raj Tamás, a néhai szegedi
rabbi könyvcímével, nem idegen, hanem elfeledett. Pedig a mai szegedi
számára sem becsülhető túl az, amit hivatásából fakadóan hitsorsosaiért –
s egyben értünk, szegediekért és magyarokért tett.

Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli kulturális és etnikai identitás tapasztalata címmel rendeztek nemzetközi történészkonferenciát május 4-e és 6-a közötti a budapesti Balassi Bálint Intézetben.

Kisebbség és többség között – A magyar, zsidó, izraeli etnikai és
kulturális tapasztalatok az elmúlt században címmel nemzetközi
történészkonferenciát rendez a Balassi Intézet május 4. és 6. között; az
eseményhez kapcsolódva Ritter Doron fotóművész képeiből látható
kiállítás május 29-ig az épület aulájában.

Kisebbség és többség között – A zsidó/izraeli és a magyar etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt században címmel szervez nemzetközi történészkonferenciát a Balassi Intézet 2011. május 4–6. között