Nyolcvanéves korában risón-lecijóni otthonában meghalt Yehuda Lahav, a MÚOSZ Aranytollával kitüntetett izraeli-magyar újságíró – tudatta hétfőn az MTI-vel az elhunyt családja.
 

Egy bejrúti kórházban vasárnap 74 éves korában elhunyt Mohammed Huszein Fadlallah nagyajatolláh, a síita iszlám egyik legtekintélyesebb vezetője.
 

Zentai Károly megnyerte kiadatása ellen benyújtott fellebbezési eljárását az ausztrál bíróságon, amely felülvizsgálta az ausztrál belügyminiszter korábbi döntését. A most 88 éves férfit azzal gyanúsítják, hogy 1944 novemberében Budapesten két társával megvert és megkínzott egy zsidó fiatalembert, aki belehalt a bántalmazásba.

  Benny MorrisA palesztinai arabok menekülése 1947 decembere és 1948 márciusa között a módosabb, illetve középosztálybeli családok túlnyomó részének kivándorolásával kezdődött, főleg Haifából, Jaffából, Nyugat-Jeruzsálem zsidó többségű kerületeiből és azokból … Tovább »

A palesztinok mindig tartottak a washingtoni zsidó lobbitól, ám a legújabb jelek szerint most megpróbálnak inkább közeledni felé. Mahmúd Abbász palesztin elnök június eleji washingtoni látogatásán együtt vacsorázott mintegy harminc befolyásos amerikai zsidó vezetővel.
 

A Zsidó Nyári Fesztivál szimbolikus évfordulóhoz érkezik: idén 13 éves, ezért a zsidó hagyományokhoz illően augusztus 29-én bar micvó örömünnep keretében tartják a hivatalos megnyitót. A programok azonban már 26-án elkezdődnek és szeptember 6-ig tartanak.
 

Szász János Goodbye Komárom címmel megtörtént eseten alapuló, angol nyelvű filmet forgatna egy zsidó családról, akik 1947 telén, a jeges Dunán át menekültek el Magyarországról. A főszerepek egy részére híres angol színészeket keresnek.
 

Este leült a számítógép elé és keresni kezdett egy novellát a google-on. Miközben a szeme végigpásztázta a találatokat, egyszer csak megdermedt. Elhunyt Békés Pál. Nem ez biztosan nem az ő ismerőse, a népszerű író. Pali egykorú vele, nemrég jelent meg legújabb regénye.
 

Késői hazatérés címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban. A tárlat, a Száműzött művészet kiállítás-sorozat része, mely azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a zsidóüldözés miatt menekülni kényszerült művészek munkáit bemutassa a magyar közönségnek. Három, Magyarországon méltatlanul elfeledett művész alkotásain keresztül egyúttal három, jellegzetesen kelet-európai zsidó életútba is betekinthetést nyerhetünk.

Robin Hood alakja már a 9. század óta jelen van az angol mondakörben. Az alaptörténet nemzedékeken keresztül szállt szájról szájra, s mindenki hozzátette a magáét a folyamatosan formálódó kánonhoz. Időnként rangjától megfosztott nemesként, haramiaként ábrázolták, aki könyörtelenül kirabolja a gazdagokat, hogy a zsákmányt bőkezűen szétoszthassa a szegények között.
 

Az Esőember mindenekelőtt a szeretetről szól. Hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos vállalkozó, aki a körülötte élőket hasznuk szerint illeszti üzleti tervei és kitűzött céljai közé. Mindez még akkor sem változik meg, amikor apja meghal – sokkal inkább megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. 

Az új magyar kormány fel fog lépni a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a gyűlölet és a diszkrimináció minden formája ellen – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter Washingtonban helyi idő szerint csütörtökön, amikor felavatta a második világháború idején Budapesten zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz emléktábláját.
 

“Juden Raus” (Takarodjatok zsidók) – ezt kiabálták azok a fiatalok, akik megtámadták a Chaverim (Barátok) tánccsoportot múlt hét végén Hannoverben. A német rendőrség vizsgálja a támadást, az eddigi adatok alapján úgy tudják, több muzulmán bevándorló is volt a támadók között. Az ügyben egy 14 és egy 19 éves észak-afrikai származású gyanúsítottat hallgattak ki.
 

Nagyon jellemző a magyarországi viszonyokra, hogy a palesztinok jogos sérelmeivel (leszámítva persze a több évtizedes szovjet propagandát) szinte kizárólag a szélsőjobboldal foglalkozik. Ők szerveznek tüntetéseket a palesztinok mellett – és Izrael ellen –; és nyilvánvalóan a saját antiszemita és Izrael-ellenes ágendájuk erősítését remélik a palesztin ügyek felkarolásától.
 

Éjszaka és köd, Az élet szép, az Életvonat és még sokáig sorolhatnánk a holokauszt-filmek sorát. Újabb és újabb alkotások születnek, újabb és újabb kérdések merülnek fel. „A történelemnek van egy pillanata, amikor megáll” – mondta Claude Lanzmann, a Shoah rendezője. Megáll, és máshogy folytatódik. Az emberiség létezése során a holokauszt viszonyítási pont marad és annak is kell is maradnia.
 

Izrael továbbra is blokád alatt tartja a Gázai övezetet – ám ezzel leginkább önmagát zárja el a világtól. A május végi tengeri támadás után a zsidó állam ismét magyarázkodásra kényszerült, és már sajátjai is keményen bírálják.
 

Kafka markáns különbséget lát a keleti és nyugati zsidók irodalma között: „Már szinte megszoktuk, hogy a nyugat-európai elbeszélésekben, mihelyt kitérnek csupáncsak egyes csoportjaira is a zsidóságnak, az ábrázolás mélyén vagy tetejében mindjárt a zsidókérdés megoldását keressük, és meg is találjuk.”

A parlamenti baloldal vesztét tulajdonképpen ugyanaz okozta, ami olyan könnyűvé tette, hogy Gyurcsány anno kihívó nélkül maradhasson. A „megmerevedett, kiüresedett és öncélúvá vált struktúrák” miatt a baloldal éppen arra vált mindinkább képtelenné, hogy betöltse legfontosabb funkcióját, az embereket folyamatos kihívások elé állító és változó világban: a közreműködést a társadalom önértelmezési folyamatában.

Ősszel megnyithatja kapuit Izrael első arab nyelvű főiskolája. Kezdetben 120 diák és csak egy pár szak indul, de így is kritikus hiány pótlódik majd.
 

Izrael államának olyan világpolitikai helyzetben is fenn kell maradnia, amely ellenséges vele szemben s nem számíthat csak és kizárólag pusztán önmagára. Az autisztikus hatalomgyakorlás miatt a jelenlegi izraeli kormány rosszul méri fel a helyzeteket egy olyan világban, ahol a hagyományos háborúk helyett a közvélemény megnyeréséért folyik a küzdelem s ebben sokkal előnyösebbnek látszik egy-két, a CNN által is felvett parittya és békeaktivista, mint sok-sok géppisztoly.