Klezmertől a filmzenéig – Nagy múltú olasz fúvószenekari est a Rumbachban

Az 1881-ben alapított Filarmonica Principessa Iolanda 2026. március 8-án, vasárnap 18 órakor ad koncertet a Rumbach zsinagógában. Az észak-olaszországi Mathi városának közel másfél évszázados zenekara nem csupán a helyi fúvószenei élet meghatározó együttese, hanem a mintegy háromezer fős település közösségi életének is szimbolikus szereplője. Repertoárjuk a hagyományos fúvószenekari irodalomtól a filmzenei átiratokon át a kortárs kompozíciókig ível. Vezényel: Marchi Andrea. A koncerten a részvétel ingyenes. Az eseményre regisztrálni ide kattintva lehet.

 

Piemont tartomány a II. világháború idején az olasz partizánmozgalom egyik központja volt. Mathi az utolsó városok közé tartozott, ahová Mussolini bevonult, és a helyi zenekart kérte fel ünnepi fanfár eljátszására. A zenekar – a következményeket is vállalva – visszautasította a felkérést. A történelmi örökség ma is él: a partizán-leszármazottak egyesületével együttműködve minden évben felkeresnek egy, a zsidó valláshoz és kultúrához kötődő jelentős emlékhelyet vagy szimbolikus helyszínt, ahol ingyenes koncerttel tisztelegnek a zsidó közösség élő hite és gazdag kulturális hagyománya előtt.

A budapesti hangverseny sokszínű és érzelmekben gazdag zenei utazásra hívja a közönséget.

Felhangzik Otto M. Schwarz ünnepélyes Fanfare Prelude című nyitánya, Robert W. Smith lírai hangvételű By Loch And Mountain című műve, valamint Toni Ortelli megható alpesi dallama, a La Montanara. A természeti képeket idéző Glaciers Scott Director alkotása, míg a világhírű Hallelujah Leonard Cohen szerzeménye (hangszerelés: Michael Brown).

A második részben Ennio Morricone világszerte ismert filmzenéje, a Gabriel’s Oboe csendül fel (hangszerelés: Robert Longfield), valamint David Bobrowitz Budapest ihlette A Night in Budapest című darabja. A műsort Samuel R. Hazo megrendítő Psalm 42 című kompozíciója (hangszerelés: I AM), Philip Sparke lendületes A Klezmer Karnival című műve és Brian Balmages inspiráló Hope Ahead című alkotása teszi teljessé.

Az est különleges színfoltja lesz a Bella Ciao, az olasz ellenállás emblematikus dala. Zenetörténeti kutatások szerint dallama rokonságot mutathat egy 20. század eleji jiddis–klezmer felvétellel (Dus Zekele Koilen), így hangzásvilága a kelet-európai zsidó zenei hagyomány karakteres fordulatait is felidézheti – különös jelentést adva megszólalásának a zsinagógai térben. A dal a közelmúltban világszerte újra nagy népszerűségre tett szert, miután a spanyol La Casa de Papel – Magyarországon A nagy pénzrablás címen ismert – sorozat több ikonikus jelenetében is felhangzott, és új generációk számára is ismertté vált.

Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak.